Kínai-magyar befektetési és outsourcing lehetőségek - kulcskérdés a szolgáltató szektor fejlődése

2011. december 7./OS/TibetPress

Budapest, 2011. december 7., szerda (OS) - Gigantikus számokról és a kínai kormány szolgáltató szektor súlyát felismerő elképzeléseiről kaptak tájékoztatást mindazok, akik elfogadták a HOA és a HITA meghívását, és részt vettek 2011. november 22-én a Magyar – Kínai Befektetési és Outsourcing Konferencián.

Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke hozzászólásában kiemelte, a szolgáltató szektor fejlődése ma már kulcskérdés egy ország gazdaságpolitikájában. Kína jó érzékkel kívánja fordítani a most még döntően olcsó gyártásra koncentráló gazdaságát a tudásalapú szolgáltatások irányába. De ez a szektor bonyolult, működésének megértése a kormányzati és az ágazati szereplők által elengedhetetlen a fejlődéshez. Hangsúlyozta a képzés fontosságát, hiszen ebben az ágazatban nem a gépek, vagy robotok a fő értékteremtők, hanem az ember, a jól képzett szakember. Sikerként említendő, hogy ma már több egyetem is oktatja a szolgáltatási munkatárs képzést, amelyet a HOA kezdeményezésére az SZTMK Alapítvány vezetett be a magyar oktatási rendszerbe. Üzenet értékű gesztusnak értékelte, hogy a kínai kormány első európai kereskedelem fejlesztési központját Budapesten hozta létre.      Wang Xinping, a Kínai népköztársaság pénzügyminisztériumának befektetési ügyekkel foglalkozó osztályának főosztályvezető helyettese elmondta, az outsourcing ma már a világ legjelentősebb együttműködési formája, a globális fejlődés egyik motorja. Jelenleg a nagy országok dominálnak de gyorsan változhat a helyzet. 2009-ben a globális outsourcing piac mérete csökkent, de 2010-re talpra állt. A kínai kormány hatalmas lehetőséget lát az outsourcing üzletek megszerzésében, támogatja a hazai és külföldi cégek közötti együttműködéseket. A jelenlegi 12. 5 éves tervben is külön foglalkoznak az ágazat fejlesztésével.

Jiang Yimao, a Kínai Kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) kereskedelmi és outsourcing ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatóhelyettese a szolgáltatóiparban és outsourcingban rejlő együttműködési lehetőségekről beszélt. Mint mondta, Kína ma a második gazdasági nagyhatalom,  de nem erős hatalom . Felismerték, ehhez változtatni kell a gazdaság irányán, a szolgáltató szektor fejlesztése kiemelt feladat: 21 kínai várost  kineveztek   outsourcing városokká, amelyek rendkívüli állami támogatásban részesülnek.    A cégek 4500 kínai jüant kapnak támogatásra, ha friss diplomást alkalmaznak. Ha végleg felveszik őket, akkor további 500 kínai jüant. Évente mintegy 6 millió frissdiplomás végez Kínában. Ha csak 10%-a ebben a szektorban helyezkedik el, akkor az ugrásszerű fejlődés biztosított lesz. 15%-ra csökkentették a társasági adót az outsourcing tevékenységet végző cégeknél. Több mint 15 ezer outsourcing cég működik, 2,8 milló munkavállalót foglalkoztatva. Az offshore outsourcing üzletek volumene január és szeptember között 71%-al 23mrd USD-re nőtt, míg a befektetések aránya 61%-al 13mrd USD-re. Wu Li kiemelte, céljuk, hogy feltárják a két ország outsourcing ipara közötti együttműködések lehetőségeit.  
 
Kiadó: Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség