Kínai magas rangú funkcionáris kritikája Tibettel kapcsolatban

2010. január 27./Phayul/TibetPress

2010. január 20./Dharamszala
Az amerikai website, a boxum.com szerint egy prominens tibeti kommunista kritikával illette a kínai kormány etnikai és vallási ügyekkel kapcsolatos politikáját. Yangling Dorjee, egy idősebb tibeti kommunista Ganzi (tibetiül Kardze) prefektúra Derge megyéjéből személyes meglátásait adta elő Kína etnikai és vallási ügyekkel kapcsolatos politikájáról az 1979-ben, 1989-ben és 2009-ben Szecsuán tibeti részein lezajlott események viszonylatában.

Yang 2009. december 19-én szólalt fel a Chengduban a Szecsuáni Tibetológia Társaság (Tibetology Research Society) által szervezett hatodik Tibet Szemináriumon, ahol Yang elnökölt. Yang, aki személyesen is részt vett a szeminárium megszervezésében, 120 tibeti kutatót hívott meg Szecsuánból, TAR, Csinghaj és Jünnan tartományokból.

Yang 1949-ben lépett be a kommunista pártba. Korábban számos fontos posztot töltött be a kormányban, például a Tibeti Autonóm Terület (TAR) alkormányzója volt, és az autonom terület és Szecsuán tartomány alkormányzója, és a szecsuáni Kínai Kommunist Párt magas rangú funkcionárisa.

Yang úgy mondta, hogy 1979-ben kifogásolta Kína politikáját, mivel „a kulturális forradalom jóvátehetetlen károkat okozott nekünk (tibetieknek)”, állítja egy Tibetcul.com nevű oldalon megjelent, kínai nyelvű riport angol fordítása a Boxun.com-on.

„1989-ben a Központi Kormány tévesen vádolta a szecsuáni tibetieket felkelésben való részvétellel” – mondja Yang. Azt is elmondta, hogy később Szecsuán tibeti részein kutatott, de semmi jelét nem látta annak, hogy valóban felkelés készült volna. „Ez csak egy ürügy volt, ami néhány helyi hivatalnok érdekeit szolgálta, a tibetiekre nézve azonban nagyon ártalmas volt”.

Yang szerint a kínai kormány azon szándéka, hogy szétválassza a vallást és az oktatást, az egészségügyet és a politikát „nagyon nagy hiba”. Szerinte a vallás már önmagában egyfajta oktatást jelent, a templomok és kolostorok nélkül „megszűnhet a tanítás”, a kolostorok pedig oktatási és kulturális központok is.

Szerinte Kínának inkább az összetartozás érzését kéne ösztönöznie az etnikai identitás elgyengítése helyett. Továbbá a központi kormánynak a beruházások tekintetében egyenrangúként kéne kezelnie a tibetieket a han kínaiakkal.

Egy, a Szecsuán Tartomány Pénzügyi Osztályának dolgozó kutató szerint a kormánynak nem kéne akadályt jelentenie a vallás vagy a lámák kinevezése terén. „Miért is hinne a nép olyan lámák reinkarnációban, akiket a kormány nevezett ki, aki maga azt állítja, hogy a vallás ópium, a lámák reinkarnációja csalás" - kérdezte.

Tsering Dorje, egy Derge megyéből jött kutató szerint „Rebiya Kadeer a július 5-i hszincsiangi incidenst követő kínai propaganda miatt lett a muszlinok vezetője, és ebből tanulnunk kéne. 1964 óta dolgozom a kormánynak, és úgy érzem, hogy most ugyanazt hajtják végre, amit a kulturális forradalom idején is tettek. Nem lehet szó politikáról a vallás mellőzésével; a kommunizmusról sem beszélhetünk a tömegek nélkül. Remélem, hogy a kormány nem a Dalai Lámát fogja hibáztatni akkor, amikor előtörnek a vallásos és etnikai problémák. Az ügyekkel ott kell foglalkozni, ahol azok megjelentek.”
Kalsang Rinchen