Kínai kém az oroszok fogságában

2011. október 7./Kitekintő.hu/TibetPress

Az orosz hatóságok őrizetbe vettek egy kínai állampolgárságú férfit kémkedés gyanújával, aki a napvilágra került információk szerint az orosz rakétavédelmi rendszerről próbált információkhoz jutni a kínai állam számára – írja a BBC. Annak ellenére, hogy Tong Seng-jungot (Tong Shengyung) már lassan egy éve letartóztatták, ezt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat csak szerdán jelentette be, ám akkor sem kívánták indokolni a történteket. Az ügyét kedden továbbították a moszkvai városi bíróságra, a vád kémkedési kísérlet, melyért tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés szabadható ki. Az orosz jelentések szerint a kínai kém álcaként hivatalos delegációk tolmácsaként tevékenykedett, hogy így jusson hozzá az S-300-as légvédelmi rakétarendszer technikai és karbantartási adataihoz.

A letartóztatást alig egy héttel Vladimir Putyin orosz miniszterelnök két napos hivatalos pekingi látogatását megelőzően hozták nyilvánosságra, mely találkozó meg kívánja erősíteni a két szomszédos ország diplomáciai és gazdasági együttműködésének fontosságát. Ez lesz Putyin első külföldi útja azóta, hogy bejelentette, jövőre visszatér az elnöki székbe, amely jelzésértékűnek tekinthető – habár egyes elemzői vélemények szerint a közeljövőben újabb elhidegülés következhet be az orosz–kínai kapcsolatokban.

A kémkedéssel vádolt kínai férfi ügye azért is meglepő, mert Oroszország tavaly adott el tizenöt darab S-300-as föld-levegő rakétavédelmi rendszert Kínának, Moszkva pedig azóta már ennek továbbfejlesztett, S-400-as változatát használja – közölte a Channel NewsAsia. Szakértők szerint a kínaiak minden bizonnyal le kívánják másolni az orosz tervezésű rendszert – mint ahogy már megtették ezt más technológiával is –, azonban feltehetőleg nehézségekbe ütköztek, ezért volt szükségük a dokumentációra. Annak ellenére, hogy Kína konvencionális fegyvereinek 90%-át Oroszországból importálta 1991 és 2010 között, a fenntartási és fejlesztési technológiák az orosz fegyverszállításnak csupán 10%-át teszik ki.

Amint Paul Holtom, a Stockholm Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) egyik programjának igazgatója kifejtette, az a tény, hogy Kína Oroszországból történő fegyverimportjának volumene az elmúlt öt évben drasztikus mértékben csökkent két dologra enged következtetni. Egyrészt, hogy Oroszország technikai fejlettségi szintje már nem éri el a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg korszerű technológiájú fegyverek iránti igényét. Másrészt Oroszország kétségeit is mutatja a kínai felhasználást illetően, Moszkva ugyanis attól fél, hogy az ázsiai ország a lemásolt és újragyártott orosz technológiával törne be a nemzetközi fegyverpiacra és lenne Oroszország vetélytársa. „A fegyverszállítási kapcsolat természetét kooperáció helyett egyre inkább a verseny fogja jellemezni” – olvasható Holtom nyilatkozata a Guardian honlapján.
Konrád-Tevely Nikolett