Vajon miért van az, hogy a hétköznapi kínai állampolgárok olyan hajthatatlanok és érzékenyek? Miért annyira gyanakvóak a nemzetközi törekvésekkel szemben? Miért feltételezik azt, hogy a külvilág Tibet iránti érdeklődése ellenséges szándékú, mellyel befeketíteni, megszégyeníteni, sőt megosztani akarják Kínát? Talán itt két külön univerzum működik?

Warren W. Smith „Kína Tibetje? Autonómia vagy asszimiláció” című könyve –egy nagy horderejű tanulmány –részletesen taglalja, Kína miért reagál olyan hevesen bárminemű Tibettel kapcsolatos kritikára, beleértve a vallási és emberi jogok kérdést, mely olyan mély szakadékot hozhat létre, hogy azt a hagyományos tárgyalásokkal is nehéz lenne áthidalni. Smith, a Free Asia rádió washingtoni Tibet Szolgálatával és a Tibeti nemzet írójával végzett történelmi kutatásai szerint Kína birtoklási vágya egy önmaguknak beadagolt propaganda eredménye, miszerint a szóban tett ígéreteket nem lehet mindig betartani. Ez az új könyv, Tibet történelmének két ellentmondásos változatáról szól, arról, ahogy a kínai verzió magába olvasztja a tibetit. Ez egy történet arról, amint a tibeti buddhizmus útját állja Kína szigorú politikájának. Ez egy történet a gyarmatosításról. Bárki, aki Tibet-aktivista, történelemrajongó, vagy lelkes tanulmányozója a tibeti buddhizmusnak, nélkülözhetetlen műnek fogja találni ezt a könyvet. A történet azzal a két elkülönülő valósággal kezdődik, melyet a tibetiek és a kínaiak hangoztatnak, kölcsönösen ellentmondva egymás nézeteinek. Smith értékes betekintést nyújt mindkét világba.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: