Kína a Tibetben folyamatban lévő nagyszabású folyószabályozási munkálatait vedte védelembe

2011. április 20./AP/Phayul.com/TibetPress

2011. április 4./Peking
Kína védelmébe vette azt a nagyszabású gáthálózat-tervet kedden, amely szerintük hasznára válik a folyóknak. Illetékesek állították, hogy felelősségteljesen állnak a kérdéshez, és soha nem tennének semmi olyat, ami ütközne azoknak a szomszédainak az érdekeivel, amelyek a Tibeti-fennsík alacsonyabban fekvő területein élnek.

Az Associated Press számolt be azokról az aggodalmakról, amelyek más délkelet-ázsiai országokban keletkeztek, a himalájai régióból eredő folyókon zajló tervek és munkálatok miatt. Az említettet országok tartanak az esetleges természeti katasztrófáktól, amelyeket ezek a fejlesztések okozhatnak, a lehetséges környezeti ártalmak mellett külön hangsúlyt kaptak az édesvízkészlet csökkenése miatti félelmek.

A panaszok között szerepel, hogy a folyó lentebbi szakaszain a halak száma csökken, emellett a gátak miatt egy esetleges árvíz nagyobb sebességgel csapna le ezekre a területekre. Néhány elemző és környezetvédő aktivista a vizet mint későbbi háború kirobbantására okot adó tényezőt, illetve  diplomáciai nyomásgyakorlásra szolgáló eszközt is említi, mások kételyüket fejezték ki ezzel az érveléssel kapcsolatban.

A kínai külügyminisztérium szóvivője Hong Lei kedden elmondta, Peking mindig figyelembe veszi a folyó alsóbb szakaszán élők érdekeit gátépítéskor, és soha nem sértené meg ezeket.
„Kína mindig különös gondot fordít a kimerülő erőforrásokra, a természetet és az ökoszisztémát, és megfontolja az alacsonyabb vidékeken fekvő országok aggodalmait,” - mondta Hong.

„Mint felelősségteljes feljebb fekvő ország, soha nem sértenénk meg az alsóbb területeken elhelyezkedő országok érdekeit,” - tette hozzá.

Csak Tibet nyolc nagy folyóján, csaknem húsz nagy gát épült, vagy épül éppen, és negyven további gát építését tervezik, vagy készítik elő.

Bár nem Kína az egyetlen ország, amely a régió vízbázisait károsítja, a gyanakvást erősíti a projektekkel kapcsolatban a kormányzat átláthatatlan működése, és a különböző vízügyi tanulmányok és adatok eltitkolása. Csak Kína és Törökország utasította el a kulcsfontosságú 1997-es nemzethatárokon átnyúló folyókról szóló ENSZ okmány aláírást.