Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center
székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
- Programok-Epocha
- Tibet Mozi
- TibetPress
- Galéria
- Mantrák
- Potala/riportok
- Könyvtár
- Dharma bolt
- Támogatás
- Fórum
- Videók
- Meditációk
- Nem Meditáció
- Tibeti Jóga
- Linkek
- Kapcsolat
- JóBarátok
- Sambhala
- Imamalom
- Buddhista közösségek
Közreműködő Bank
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Kína most nem kozmetikázza a híreket
2008. május 20./kedd/FigyelőNet/TibetPress
A több mint harmincnégyezer halálos áldozatot követelő földrengésről a kínai hírügynökségek százával ontották a szinte percenként frissített híreket, köztük több őszinte helyszíni beszámoló is elhangzott a természeti csapás következményeiről. A médiumok a korábbiakkal ellentétben nem korlátozzák jelentéseiket a hivatalos központi nyilatkozatokra, amelyeket vészhelyzetek esetén a pekingi kormány ad ki állásfoglalásairól.
Kételkedő Nyugat
Kína egyáltalán nincs annyira elszigetelve kommunikációs szempontból, mint ahogyan azt néhány nyugati médiaorgánum láttatni akarja – nyilatkozta lapunknak Rácz Lajos Kína-kutató, aki szerint egyesek még a természeti katasztrófát is Kína-ellenes propagandára használják fel. Kínában rengeteg nagy jelentőségű kulturális, gazdasági, politikai esemény zajlik nap mint nap, ennek ellenére a bulvármédia csak a szenzációkra és a katasztrófákra figyel – emlékeztet a szakértő.
Érdemes megfigyelni a földrengésről szóló tudósítások hangnemét is. A kínai televízió a hősies mentési munkálatokra, a túlélőknek nyújtott segítségre helyezi a hangsúlyt, a nyugati híradások hangneme kételkedő, elszigetelt történeteket emelnek ki, például néhány, segélyszállítmányon összeverekedő ember esetét – véli a szakértő, aki szerint természetes, hogy a több millió hajléktalanná vált ember között vannak olyanok is, akik kétségbeesett cselekedetekre ragadtatják magukat.
Tömegkommunikációs robbanás
A mostani katasztrófa olyan léptékű, hogy önmagában is okot ad a világ figyelmére. A hírek iránti felfokozott igényt pedig Kína azért is kiszolgálja, hogy nyitottságát demonstrálja – tette hozzá. A katasztrófa természetes rokonszenvet ébreszt Kína iránt, és részben ellensúlyozhatja a tibeti és emberi jogi kérdések kapcsán felé irányuló bírálatokat – nyilatkozta a szakértő.
Kína kommunikációs nyitásában fontos szerepet játszik az internetes és mobiltelefonos kommunikáció robbanása, amelynek köszönhetően ma már kínaiak százmilliói férhetnek hozzá az alternatív hírforrásokhoz. Kína az Egyesült Államokat is megelőzve a világon a legnagyobb internetfogyasztó, 221 millió felhasználóval (mely az ország népességének még így is kevesebb mint 16 százalékát teszi ki).
Ami a mobiltelefon-használatot illeti, a China Mobile 550 millió előfizetővel rendelkezik, azaz közel kétszer annyi mobiltelefon-tulajdonos van a távol-keleti országban, mint az Egyesült Államok lakossága. Kína információs értelemben a legbehálózottabb ország, és ez Peking számára nemcsak fenyegetés, hanem hatalmas fejlesztési erőforrás is – nyilatkozta Rácz Lajos.
Nyitás következik?
A nagy nemzeti tragédia idején a kínai kormány szemmel láthatólag amellett döntött, hogy nagyobb szabadságot engedélyez a sajtó munkájában, amiért elismerést érdemel a kínai állampolgárok és a nemzetközi közösség részéről - mutatott rá Paula Schriefer, a Freedom House International jogvédelemért felelős igazgatója.
„Egyelőre még nem tudni, vajon Kína nyitottabb kapcsolatokat akar-e ápolni az újságírókkal a jövőben, de a mostani válságra adott válasza biztató kezdet" - szögezte le Schriefer. (Kína a Freedom House-nak a politikai szabadságról és a polgári szabadságjogokról, valamint a sajtószabadság helyzetéről kiadott 2008-as jelentésében a nem szabad országok között szerepel.
Szigorították a médiakontrollt
Kína a nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint megfélemlítéssel, bebörtönzéssel és zaklatással tart fenn szoros ellenőrzést a média felett. Eddig nemcsak a tiltakozások és tüntetések, de a természeti katasztrófák ismertetése is tabu volt a kínai sajtó számára. Korábban a kínai kormány nem engedte az újságírókat eljutni a katasztrófa sújtotta térségekbe, vagy - mint az atípusos tüdőgyulladás (SARS) esetében - egyszerűen hónapokig letagadta a járvány létezését.
A kommunista kormány tavaly még szigorúbbá tette a média szabályozását. Olyan, a média mozgásterét szűkítő törvényt fogadott el, mely szerint visszavonható annak a médiumnak a működési engedélye, amely előzetes állami ellenőrzés nélküli „hamis információkat” terjeszt váratlan természeti vagy egyéb katasztrófákról, vészhelyzetekről és az ezekre adott kormányzati erőfeszítésekről.