Kína mint Európa megmentője? A lengyelek csalódtak

2011. július 8. /Hvg.hu/TibetPress

Nem mindenütt bíznak már annyira a kínai beruházókban, mint nálunk. Néhány nappal Ven Csia-pao kínai kormányfő június végi – Orbán Viktor által mérföldkőnek nevezett – budapesti megbeszélései előtt tetőzött egy másik kelet-európai államban az a botrány, amely egy kínai csoport által vezetett beruházás összeomlása miatt pattant ki.

A lengyel autópálya-fejlesztésekért felelős ügynökség június 13-án szerződést bontott a kínai állami tulajdonban működő China Overseas Engineering Group (Covec) nevű építőipari vállalkozással, miután az félbehagyta a Varsót a német határral összekötő A2-es sztráda építését - írta a Reuters.

Az összesen 50 kilométer hosszú két útszakasz megépítése nagyon fontos lett volna a lengyeleknek az Ukrajnával közösen rendezendő 2012-es futball-eb előtt, de a kínai cég – amely eredetileg a megbízástól azt várta, hogy újabb megrendeléseket hozhat más uniós tagállamokból – májusban már nem tudta kifizetni a lengyel alvállalkozóit, és később a varsói kormány ultimátuma ellenére sem tudta folytatni a munkát.

 
A szerződésbontás után a lengyel autópálya-ügynökség 741 millió zlotys kártérítést követel a Covectől, amelyet három évre el is tiltottak a lengyel közbeszerzési pályázatokon való részvételtől. A kínaiak helyére a lengyelek most új beruházókat keresnek, épp tegnap fejeződött be az új ajánlatok befogadása – a hírek szerint francia és cseh cégek is eséllyel pályázhattak.

Ugródeszka helyett a süllyesztő

Pedig két éve, amikor a Covec elnyerte a megbízást, még úgy tűnt a lengyel és a kínai fél is csak nyerhet az együttműködéssel. A Financial Times Lengyelország Kínának: ki vagy rúgva című kommentárja szerint a szűk költségvetési forrásokkal rendelkező varsói kormány aránylag olcsón építtethette volna meg a foci-eb miatt fontos autópályát, Kína pedig Lengyelországot használhatta volna ugródeszkának az európai építőiparba való betöréshez. A kínai cég – amelynek ez lett volna az első ilyen nagyságrendű munkája Európában – nagyon alacsony összegért, a kormány által 2,8 milliárd zlotyra „belőtt” költség körülbelül feléért vállalta az építkezést 2009-ben.

Az akkori pályázaton vesztes versenytársak szerint a Covec „dömpingárral” nyerhette el a megbízást, de az ezzel kapcsolatos tiltakozásukat mind Varsóban, mind pedig Brüsszelben elutasították. Pedig a versenytársaknak volt valami igazuk a költségeket illetően: a kínai cég nemsokára már fizetési problémákkal küszködött. Eleinte az autópálya-ügynökség késedelmes átutalásaira fogta, hogy nem tud fizetni, de a helyzet elmérgesedett, az alvállalkozók demonstrációkba fogtak és a munka májusban le is állt.

A blamázs kiváló alkalmat adott a lengyel ellenzéknek arra, hogy újra össztűz alá vegye az egyébként politikailag eddig „golyóállónak” bizonyult, a kínai beruházásokat korábban támogató Donald Tusk kormányfőt és megpróbálja letörni a miniszterelnök népszerűségét az idén ősszel esedékes parlamenti választások előtt.

De a történteknek más következménye is lett: lengyel és kínai sajtóbeszámolók szerint az A2-es körüli botrány szerepet játszhatott abban, hogy egy másik kínai cég, a LiuGong csoport felfüggesztette a délkelet-lengyelországi Stalowa Wola nevű acélgyár megvásárlásáról szóló tárgyalásokat. A lengyel kormány által kiemelt jelentőségűnek tartott, 250 millió zloty értékű privatizáció azért került veszélybe, mert a kínaiak túlzónak tartották az acélmű szakszervezetének fizetésemelésekre és az állások megtartására vonatkozó követeléseit.

Tanulságos lehet másoknak is

A befuccsolt autópálya-beruházás esete más országoknak is tanulságos lehet – derül ki Bartek Nowak, a Centre for International Relations nevű lengyelországi agytröszt igazgatójának szavaiból, aki nemrégiben adott interjút a hvg.hu-nak.

„Véleményem szerint elcsúszhat minden olyan európai ország, amely most Kínában látja a megváltót. Tudja, mi lengyelek tényleg megelőztük a többieket a kínaiakkal kapcsolatos illúzió kergetésében: azt mondtuk országnak-világnak, hogy ’Lengyelország lesz Kína európai hídfőállása’. Aztán egy sor hatalmas horderejű államközi és magánjogi szerződést kötöttünk Pekinggel. Hát, kérem: éppen most voltunk kénytelenek visszamondani az autópálya építésére vonatkozó megbízásunkat, mert az egyik legnagyobb kínai cég minden téren így vagy úgy átvert bennünket. Az ő állami támogatóiról nem is szólva. Egy sor más alapvető megállapodás esetén a kínai fél elkezdte zsarolni lengyel partnereit, eleve késedelmesen teljesítenek, munka közben emelik az áraikat és így tovább. Ennél nagyobb csalódás kevés érte az utóbbi évtizedekben Lengyelországot. Nem csoda, hogy az első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest csaknem húsz százalékkal esett vissza a két ország közötti kereskedelem, az exportunk szenvedte el igazán a nagy veszteségeket” – mondta az interjúban a lengyel miniszterelnök környezetéhez tartozó, vezető politikai elemző.

 
A kínai kormányfő magyarországi útja kapcsán aláírt kínai-magyar gazdasági megállapodások között több infrastrukturális beruházást is találunk, igaz, jelenleg Magyarországon nem az autópálya-építés a legnagyobb üzlet, a bejelentett szerződésekben nem is szerepel sem a Covec, sem pedig anyavállalata, az első számú kínai építőipari és vasútfejlesztő vállalatnak számító China Railway Engineering Corporation (CERG).

Szerepet kaphat viszont Magyarországon a hazai vasútvonalak felújításában, az új vonalak megépítésében és még a mozdonyok beszerzésében is a CERG „kisöccse”, a második legnagyobb kínai építőipari cégnek számító China Railway Construction Corporation (CRCC). Ezzel a vállalattal a MÁV vezérigazgatója még áprilisban írta alá a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.