Kína hadszíntérnek készíti fel Tibetet/HUNG

2013. július 22./DeccanHerald.com/TibetPress/ENG

Még a Hainan-ban rendezett BRICS csúcstalálkozó szívélyes légköre sem tudta feledtetni, hogy Kína hatalmas logisztikai előkészületei Tibetben aggodalommal töltik el India kormányát. A. K. Antony védelmi miniszter beszélt a parlamentben arról, hogy a kínai hatóságok milyen gyorsasággal építik a vasútvonalakat, utakat, repülő leszállópályákat és velük együtt a telekommunikációs rendszert és a katonai táborokat Tibetben. Arról biztosította képviselőtársait, hogy „a szükséges lépéseket” ők is megtették ezzel a gyorsuló felkészüléssel szemben.

Antony elmondta, hogy egy 58.000 km hosszú úthálózat és öt hozzá kapcsolódó leszállópálya épült Gongar, Pangta, Linchi, Hoping és Gar Gunsa városok érintésével Tibetben. Ezek mellett a Csinghai Tibet Vasútvonalat meghosszabbították Sigace városig és egy másik vonal is épül Kashgartól Hotanig a Xinjiang Ujgur Autonóm Regióban. A Tibeti Autonóm Régió hatékony irányítása Kína számára biztonsági szempontból rendkívül fontos, mivel Tibet körülbelül egynegyedét képezi Kína szárazföldi területeinek.

Tibet irányítása csak része egy nagyobb tervnek, a kínai nemzeti integrációnak, amely Hu Csin-tao elnök utasítása szerint „végigmenni a fejlődés útján kínai  módra, egy csipetnyi tibeti ízesítéssel.’ A 2008-as etnikai összecsapásokat követően további félkatonai fegyveres rendőri erőket telepítettek a régióba, valamint kínai határőröket és tartalékos katonai csapatokat.

Mozgékony NFH
Kína úgy döntött, felfejleszti Tibetben az infrastrukturális és logisztikai rendszert, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg egy mozgathatóbb és jobban felszerelt haderővé váljon, amit könnyebben be lehet vetni és hosszabb ideig fent lehet tartani egy-egy területen.

A QTR vasútvonalat továbbépítik nyugat felé Lhászatól Sigacég. Ugyanilyen gyorsan építik az oldalirányba futó utakat Tibetben valamint nagyszámú, az országot átszelő utat az indiai határátkelőhelyek felé. Az utakat katonai szabályzók alapján hozzák létre, hogy a hadsereg felhasználhassa őket egy esetleges háború vagy belső lázongás esetén. A logisztikai csomópontok India keleti kapuja előtt nagy aggodalomra adnak okot, mivel ezek lehetővé teszik a haderőknek, hogy adott esetben gyorsan átirányítsák őket oda a fő bázisokról.

Az új leszállópályák és a leszálló bázisok fejlesztése valamint a helikopter leszállók a Tibeti Autonóm Régióban és körülötte, az új légi szállító egységek beszerzésével párosulva megnövelik majd Kína stratégiai légi szállítási lehetőségeit és így gyorsabban tudja majd katonai erejét átcsoportosítani, csökkentve ezzel az ellenfél lehetőségét a felkészülésre. A leszállópályák és mezők építése az indiai határ közelében megnöveli az néphadsereg Légierő csapásmérő hatókörét és lehetővé teszi, hogy a légierő egy széles fronton mélyen behatoljon a másik ország légterébe.

Egy másik fontos infrastrukturális fejlesztés az új rakétakilövő bázisok építése Tibetben. A legutóbbi jelentések szerint Kína közép-hatótávolságú Dong Feng-21 ballisztikus rakétákat telepített végig az Indiával határos területei mentén. Egy jövendő konfliktus esetén Indiával, a hadsereg könnyedén áttelepíthet 500 vagy 600 hordozható rakétakilövő állást az indiai határ mentén épülő új bázisokra a jelenlegi helyükről, Taiwanból.

A tibeti magaslati éghajlat sajátosságai, a szeszélyes klíma és a csapatok létfenntartási nehézségei a kiválasztott csapásvonalak mentén mind-mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a tervezett műveletek mélységét a másik ország felé. Jelentések szerint ezeknek a problémáknak a kezelésére az NFH túlnyomásos kamrákat épít, hogy elősegítse a csapatok gyors akklimatizációját, amikor az alacsonyabban fekvő területekről átdobják őket. Az NFH megkezdte az első oxigénnel dúsított levegőjű átmeneti barakkok építését is a csapatok számára a Tibeti Autonóm Régióban a Nagcsu Katonai Alközpontban, 4,500 méteres magasságban.

India érdeke az, hogy fejlessze a logisztikai rendszert a Tibettel határos területein, hogy gyorsan megerősíthesse azokat a szektorokat, amiket Kína fenyegethet bármilyen jövendő konfliktus esetén. Ezzel egy időben Indiának javítania kell hírszerzési, megfigyelési és felderítő tevékenységét, hogy fenntartsa az indokolt éberséget a határ mentén. A hadseregnek és a légierőnek szintén fejlesztenie kell tűzerejét, méghozzá oly mértékben, hogy képes legyen az NFH erők megsemmisítésére nagy távolságból. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hatékony védelem sosem olcsó.
Gurmeet Kanwal és Monika Chansoria
(A szerzők a Szárazföldi Hadviselési Tanulmányok Központjához tartoznak, New Delhi-ben)

http://www.deccanherald.com/content/165996/