Kína hackeli a világot?

2011. augusztus 5. /VG.hu/TibetPress

A McAfee szerint állami szereplő áll az utóbbi évek több tucat támadásának hátterében

Vélhetően Kína áll az elmúlt évek sorozatos hackertámadásai mögött, amelyek kormányokat, nemzetközi szervezeteket és vállalatokat is érintettek. A behatolások gazdasági és biztonságpolitikai kockázatokat is rejtenek.

Állami szereplő áll a sorozatos hackertámadások mögött, amelyek az elmúlt öt évben 72 szervezet hálózatát érintették – állítja a McAfee. A biztonsági cég ugyan nem nevezte meg, hogy kire gyanakszik, de szakértők szerint egyértelműen Kínáról van szó. Az áldozatok között van egyebek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Államok, Kanada, Tajvan, India, Dél-Korea és Vietnam kormánya, valamint több nemzetközi szervezet, továbbá számos vállalat.
„Még mi is meglepődtünk az áldozatok rendkívül széles körén, és megdöbbentő volt számunkra a behatolók vakmerősége” – írta Dmitrij Alperovics, a McAfee alelnöke egy frissen kiadott 14 oldalas jelentésben. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi történik azzal a mérhetetlen adatmennyiséggel, amelyet a hackereknek sikerült megszerezni. Mindenesetre komoly gazdasági kockázatokat rejt, hiszen az információk egy része használható jobb versenytermékek gyártására, vagy felhasználhatók a versenytárssal szemben fontos tárgyalások alkalmával. Ez az emberiség történetének eddigi legnagyobb „vagyonátruházása” szellemi tulajdon formájában – véli Alperovics. Mások elsősorban a támadások nemzetbiztonsági vetületére hívják fel a figyelmet, mivel a politikai és katonai intézmények hálózatai gyakran igen sérülékenyek.
A McAfee idén márciusban szembesült a hackertámadások méreteivel. A legkorábbi ismert támadások még 2006 közepén kezdődtek. Volt olyan behatolás, amelyik csak egy hónapig tartott, de egy meg nem nevezett ázsiai ország olimpiai bizottságának szerverében 28 hónapig garázdálkodtak a hackerek.
Nagyon valószínű, hogy Kína áll a támadássorozat mögött, mivel a célpontok némelyike olyan információkkal rendelkezett, amelyek különösen érdekelték Pekinget – mondta Jim Lewis kiberszakértő. Példaként hozta fel, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és számos ország olimpiai bizottságának szerverét 2008, a pekingi olimpia előtt törték fel. Tajvan mint célpont is Kínára utal, hiszen utóbbi saját tartományának tekinti a szigetországot, és figyelemre méltó, hogy az elmúlt években folyamatosan erősödtek a két ország közti kapcsolatok.
A másik „gyanúsított” Oroszország lehetne, de sokkal több jel utal Kínára – vélik a szakértők. A McAfee nem kívánt reagálni a találgatásra.
A Reuters több kormányzati forrást is megszólaltatott. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nyilatkozók azon túl, hogy felhívták a figyelmet a kibertér biztonságának fontosságára, nem sok konkrétumot mondtak. A kínai vonal vonatkozásában egyedül az USA védelmi minisztériumának szóvivője nyilatkozott, aki elmondta, hogy 2010-ben a kongresszus elé terjesztettek egy jelentést, amelyben felhívták a figyelmet, hogy Kína aktívan építi kiberkapacitásait annak érdekében, hogy információkat szerezzen meg részben stratégiai, részben katonai célokra.

A japán kereskedelmi minisztérium egyik illetékese elmondta: nehéz meghatározni, hogy valóban egy kormány áll-e a támadások mögött, azt mindenesetre látják, hogy melyik országból érkeznek a támadások.
„A dél-ázsiai országok rendkívül sérülékenyek a kínai kibertámadásokkal szemben. Nem mondhatni, hogy gyerekjáték a hackereknek hozzáférni az indiai kormány adataihoz, de az igazat megvallva a kőkorszakban élünk” – fogalmazott egy indiai szakértő.
A tanulmányra reagált Kína washingtoni nagykövetsége is, amely leszögezte, hogy Peking határozottan ellene van a hackertevékenységnek, és kész együttműködni más országok hatóságaival, hogy biztonságosabbá tegyék a kiberteret.
A hangzatos nyilatkozatoktól azonban nem tudják majd biztonságosabbá tenni a kiberteret. Elemzők szerint pedig nem sok esély van rá, hogy a közeljövőben látványos eredményeket lehessen elérni. Mivel a kormányok is szeretnek „elektronikusan szaglászni” egymás körül, szinte lehetetlen nemzetközi szinten harmonizálni a kiberbűnözéssel szembeni törvényeket.
Ráadásul éles az ideológiai megosztottság is: míg a nyugati társadalmakban alapvető jognak tekintik, hogy az információkhoz mindenki szabadon hozzáférhet, addig az autoriter társadalmakban az internetezőknek különböző korlátozásokkal kell szembesülniük. És a korlátozó államok száma rohamosan nő.

A célpontok - hat amerikai kormányhivatal - tizenhárom katonai szállító - ENSZ - Nemzetközi Olimpiai Bizottság - több nemzeti olimpai bizottság - egy nagy amerikai hírügynökség