Kína fenyegeti Indiát a Dalai Láma miatt
2009. november 10. /Free Tibet blog/TibetPress
Rendkívül éles fenyegetést intézett az újdelhi kormány irányába a Kínai Kommunista Párt szócsövének tekinthető China Daily című angol nyelvű kínai újság. A napilap cikkében figyelmezteti Indiát, hogy „elfelejtette” az 1962-es indiai–kínai határháború tanulságait, s most a saját politikai céljaira használja fel az indiai száműzetésben élő Dalai Lámát. „A sorozatos provokációk 1962-ben fegyveres összecsapásokhoz vezettek, India e téren most is rossz úton jár” – írta a lap, majd így folytatta: Újdelhi úgy próbálja megoldani az évtizedes területi vitát, hogy „Dél-Tibetbe” küldi a Dalai Lámát.
Az éles hangvétel hátterében az áll, hogy a tibeti szellemi és vallási vezető a hét végén többnapos látogatásra Arunácsal Prades indiai tartományba érkezett. A vizit kényes, mivel a terület közvetlenül határos a Kínához tartozó Tibettel. Bonyolítja a képletet, hogy az indiai tartományra Kína is igényt tart. Ez az egyik legforróbb pontja a két ázsiai óriásállam között dúló területi vitának, annak ellenére, hogy a több ezer kilométeres közös határszakaszon számos vitatott hovatartozású terület fekszik. Peking már jó előre tiltakozott a Nobel-békedíjas Dalai Láma tartománybeli látogatása ellen, Újdelhi azonban jelezte: a Dalai Láma megbecsült vendége Indiának, s oda utazik az országon belül, ahová kedve tartja.
A 74 éves tibeti vezető mindazonáltal nem győzte hangsúlyozni, hogy útja kimondottan vallási jellegű, a kínai állítások, amely szerint Kína-ellenes propagandát folytat a területen, minden alapot nélkülöznek. A Dalai Láma miután ellátogatott Tavang kolostorába, buddhista tanításokat tartott a tartományban, több tízezer érdeklődő előtt. Az indiai hatóságok a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett az újságírók mozgását is igyekeznek korlátozni a viziten. A külföldi tudósítók nem utazhattak be a tartományba a látogatás idején.
Az utóbbi időszakban folyamatosan nő a feszültség az indiai–kínai határszakaszon, mindkét állam hadserege jelentős infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett, és megerősítette jelenlétét a térségben.
Kivégzések előzik meg az EU–Kína-csúcsot
Kivégeztek Kínában kilenc embert a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen nyáron kirobbant zavargásokban elkövetett bűncselekmények miatt. A halálraítéltek közül nyolcan a muzulmán ujgur kisebbség tagjai voltak, egyikük pedig a többségi han népcsoporthoz tartozott. Eddig huszonegy, a zavargásokban letartóztatott ember ügyében született ítélet. Az urumcsi zavargásoknak 197 halálos áldozatuk volt. Ezenkívül a tavasszal négy, októberben pedig újabb két tibetit ítéltek halálra és végeztek ki a tavaly márciusi tibeti zavargásokkal kapcsolatban. A múlt héten Kalszang Gjaltszen, a Dalai Láma követe az Európai Parlament támogatását kérte Tibet-ügyben Brüsszelben. A diplomata szerint Tibetben félelem uralkodik, és az uniónak határozottan fel kellene vetnie az emberi jogok kérdését a három hét múlva esedékes EU–Kína-csúcstalálkozón.
Janzsó Viktor, Magyar Hírlap
