székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Kína Európa és Amerika gazdasági sikerének titkát a kereszténységben látja. Az országban százmillió keresztény él.
Fél a kínai kormány a kereszténységtől, ugyanakkor nyitni próbál a világvallás felé – állítja William Jeynes, a Kaliforniai Egyetem egyik professzora.
Kínában a legtöbb ember ateista, ugyanakkor egyre többen fordulnak a kereszténység felé. Kínában több mint 1,3 milliárd ember él, és a becslések szerint százmillió közülük a keresztény.
William Jeynes szerint az ateista kínai kormány a kereszténységben látja Európa és az Egyesült Államok gazdasági sikerének a titkát, ugyanakkor fél is tőle. William Jeynes egy előadásában azt mondta, a kínai vezetők félnek, hogy a kereszténység, ha nem ellenőrzik, megdöntheti a kormányt. De attól is, hogy ha elnyomják a keresztényeket, az a kelet-európaihoz hasonló robbanást idézhet elő, ami szintén hatalmuk elvesztéséhez vezetne.
Hamar Imre, az ELTE Távol-Kelet Intézet igazgatója a Magyar Televízió Híradójának azt mondta: „Látom azt a fajta reneszánszot, ami Kínában tapasztalható a vallások terén. Tehát a templomok, új templomok épülnek, a régieket felújítják, és nagyon sokan látogatják a templomokat." (…) „Külön vallásnak tartják hivatalosan a protestantizmust és a katolicizmust."
Salát Gergely Kína-kutató úgy nyilatkozott: „Nagyon érdekli őket, hogy a különböző nyugati országok hogyan tudtak felemelkedni a 18-19. században, és hogyan tudták lényegében néhány évtized alatt elhagyni Kínát. És erre az egyik válasz az a Max Weber által is megfogalmazott protestáns etikának és a gazdaságpolitikának a kapcsolata."
Max Weber német közgazdász és szociológus a 20. század elején azt állította, hogy a kapitalizmus fejlődését alapvető módon határozta meg a protestáns hivatásetika.