Jogosan felmerülhet az emberben a címben szereplő kérdés, hiszen Kínát rendszeresen kritzálják az emberi jogok be nem tartása miatt. Eddig nem is fektettek nagy hangsúlyt rájuk, most azonban változóban van a helyzet. A napokban meghozott új kínai határozat, ha eddig csak elviekben, de ígéretet tesz az emberi jogok tiszteletben tartására.

Kína megszívlelte a nemzetközi kritikákat, és kidolgozta „akciótervét”, mellyel az emberi jogok helyzetét kívánja javítani az országban. Valóban, hogy van min fejleszteni. A kommunista ország eddig ugyanis többek között a fogvatartottak kínzásáról, a kisebbségek elnyomásáról és a szólásszabadság földbe tiprásáról volt ismert.

A két éves ütemterv többnyire homályos, vagy általánosító ígéreteket tesz arra, hogy igazságos bánásmódban fogják részesíteni a foglyokat, támogatják a nők egyenjogúságát és nem nyomják el az ország területén élő kisebbségeket. Mindennek hatékonysága kérdéses addig, amíg a média és a bíróság a kormányzó kommunista párt felügyelete alatt áll.

Maga a dokumentum is hordoz már magában korlátozásokat. Habár törekszik az emberi jogok tiszteletben tartására, elsődleges célként még mindig azt fogalmazza meg, hogy Kínának biztosítania kell a népnek a létfenntartáshoz és fejlődéshez szükséges gazdasági hátteret. Ennek fényében ígéretet tesznek az átlagos életszínvonal növelésére, hogy a gazdasági fejlődés ne csak az urbanizált területeken jelentsen javulást az életminőségben, de a szegényebb vidéki településeken is. Ez elsősorban nem is nemzetközi elvárás, hanem a belső zúgolódók elnémításának eszköze. Az elvileg kommunista ideológián alapuló kínai kormányzat nem engedheti meg magának, hogy a kétkezi munkából élők és az iparosodott városok dolgozói között túl nagy legyen a különbség. A „gondoskodó állam” ígéretet tett, hogy a válság ellenére nőni fognak mind a városi, mind a vidéki bérek.

Nemzetközi szervezetek üdvözölték a döntést, habár mindenki hangsúlyozta, ez csak az első lépés az úton. Maga a határozat is hiányos, nem érint például olyan fontos kérdéseket, mint a munkanélküliek kényszer átképzése táborokban, és az egypártrendszer politikai intézményét sem, mely nem tolerálja ellenzéki nézetek hangoztatását. Külföldön élő kínaiak úgy vélik, a jelenlegi intézkedések nem fognak különösebb eredményt hozni, mivel a rendszer alapvető hibája a korrupt hivatalnokokban van, ezeknek leváltása azonban szóba se került.

Elviekben ígéret született a mostani határozatban arra, hogy független igazságszolgáltatást fognak létrehozni, és szigorúbb ellenőrzés alá vonják a halálbüntetések kirovását. Ugyanis Kínában hajtják végre jelenleg a világon a legtöbb kivégzést, ráadásul a jelenlegi gyakorlat pár napos tárgyalást ír elő és magát az ítéletet is foganatosítják rövid időn belül.

Miért akarja Kína hirtelen figyelembe venni az emberi jogokat, ha eddig nem törekedett erre? Közvetlen előzményként az ENSZ idei genovai emberi jogi konferenciáját említhetjük, melyen Kína ígéretet tett a probléma kezelésére. Mélyebbre ásva láthatjuk, hogy Kína kezdi feloldani az izolációs politikáját, és egyre több kapcsolatot létesít a nemzetközi porondon. Ha arra gondolunk, hogy ma már részt vesz katonai műveletekben saját területein kívül, fejleszti a kommunikációját a külvilág felé, gazdasági szerepet vállal a válság megoldásában, ezek mind arra vonatkozó jelek, hogy Kína szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatát más országokkal, valószínűleg gazdasági érdekből is. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a Kínában uralkodó viszonyok elfogadhatóak legyenek a nyugati világ szemében is. Más szempontból pedig a belső ellenzék lecsillapítása is lehet célja ennek az akciónak, az emberek elégedettségének és életszínvonalának növelésével.
Szanyi Zsófi

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: