Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kína értékeli Tibet elmúlt 50 évét

2009. március 30. hétfő/Peking/AP/TibetPress

2009. március 27.
Az ötven évvel ezelőtti tibeti élet nyomorúságairól szóló hivatalos iratok alapozták meg a március 28-i új kínai nemzeti ünnep bevezetését: 1959. március 28-án szabadította fel a kínai kommunista kormány Tibetet a feudalista rendszer alól.


Az állami médiákban nyilvánosságra hozott dokumentumfilmek, vezércikkek és múzeumi kiállítások – amiket Peking a „Rabszolgák Felszabadításának Napja”-ként aposztrofál – a Dalai Láma uralmának végét (1959) az abraham lincolni rabszolga-felszabadításhoz hasonlítják.


A kommunista párt vezetője, Jia Qinglin egy zárt ülésen a következő nyilatkozattal vezette be a március 28-i nemzeti ünnepet: "A tibeti teokratikus feudális rendszer eltörlése jelentős lépés a világ rabszolgaság elleni küzdelmében. Magasztos pillanat ez az emberiség történelmében."


Az évforduló népszerűsítésére tett erőfeszítések azonban csak tovább élezték a kínai kormány és a tibeti kisebbség közötti feszültségeket, illetve rávilágítottak a kínai és tibeti történelemszemlélet között tátongó szakadékra.


A szombati ünnepség előkészületei Lhászában teljesen titokban zajlottak, bár a nemzeti TV közvetíteni fogja az eseményeket. "Az ünnepségek titkosak. Nem tudjuk, hogy mi fog történni." nyilatkozta Chen Xuan, az internetes tibeti kormánylap főszerkesztője.


Egy évvel ezelőtt a tibetiek fellázadtak a kínai uralom ellen, amit az azóta is jelenlévő paramilitáns erők fojtottak vérbe. Az utóbbi hetekben tovább erősödött a katonai jelenlét, hiszen március a legneuralgikusabb hónap: a tibetiek az 1959-es kudarcba fulladt lázadásra és a mélyen tisztelt Dalai Láma száműzésére emlékeznek.


"2008. március-áprilisa óta sűrűsödtek a tibetiek ellen elkövetett atrocitások, a kínaiak primitív, hálátlan, erőszakra hajlamos népnek tekintik a tibetieket" - egy nemrég megjelent cikkében így fogalmazott Tsering Shakya (University of British Columbia), a modern Tibet szakértője.

Március 28. az a történelmi időpont, amikor Peking alapvetően újraértelmezte Tibethez való viszonyát: leverte a lázadást és Tibetet közvetlen irányítása alá vonta. Annak az ötlete, hogy ezt nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani néhány nyugalmazott kommunista káder fejéből pattant ki a múlt évi pekingi olimpiai láng útvonalán fel-fellángoló Kína-ellenes zavargások okán.


A tibeti történelem hivatalos kínai verziója szerint, Tibet az 1950-es években egy középkori szinten elmaradott és stagnáló ország volt, ahol az emberek az egyháznak és egyházi arisztokráciának kiszolgáltatva, szolgasorsban éltek. Ezt változtatta meg a kínai kormány.


A kínai vezetésnek köszönhetően mára nőtt az életszínvonal, és jó infrastruktúrájú, fejlett gazdasággá nőtte ki magát a hagyományosan földművelésből és állattenyésztésből tengődő ország. Ezzel szemben a tibetiek úgy érzik, hogy kultúrájuk és vallásuk gyakorlása miatt bűnözőkké váltak, illetve marginalizálódtak a saját hazájukban.


Hogy a kínai értelmezésből egy nemzetközileg elfogadott nézet legyen, az már egy határozottabb kínai vezetést igényelt. Az idei intenzív kampány részeként 5 tibeti törvényhozó 13 napos PR körútra indult: az USA és Kanada volt a cél, ahonnan vegyes szakértői és politikai visszajelzésekkel tértek vissza.


"Ez valószínűleg nem újdonság, de tény, hogy a Nemzeti Népi Kongresszusból éppen tibetieket küldeni egy ilyen körútra az azt sugallja, hogy Kína erősen küzd a róla kialakult negatív kép megváltozásáért." mondta Cheng Li, a Washingtonban (Brookings Institution) dolgozó Kína-szakértő, aki találkozott a delegációval.


A pénteki megnyitón, amit a pekingi Népstadionban tartottak, hat felszólaló elmélkedett a tibeti fejlődés 50 évéről és méltatta a kommunista vezetés áldásos munkáját.


Különös hangsúlyt kapott, hogy azok a szolgák és rabszolgák, akik anno a tibeti buddhista egyház elnyomása alatt éltek, mennyit profitáltak a földreformból és a történelmi elit felszámolásából.


"10 évesen kezdtem dolgozni és néha olyan fáradt voltam, hogy felkelni is alig tudtam" – mondja a 73 éves hajdani jobbágy, Yixi Luozhui, kínaiul! Így folytatja: manapság az élelem bőséges, és a kényelmi eszközök (autó, TV, mobiltelefon) ott vannak majd’ minden tibeti háztartásban. "Az emberek azt mondják, a Kommunista Párt olyan, mint kristálytiszta égen a Nap Lhászában. Minden olyan jó. Az ember még akkor is gazdag, ha nem akar az lenni.”


A sokak által ma is nagyra becsült Dalai Lámát, aki 50 éve él száműzetésben Indiában, azzal vádolták egy kormányülésen, hogy szeparatista mozgalmakat szít. Bár a Dalai Láma neve konkrétan nem hangzott el, de a Peking által kinevezett (és sok tibeti által megvetett) Pancsen Láma (magas rangú buddhista pap) egyértelműen utalt rá, amikor a vádakat megfogalmazta: „Hálás vagyok a pártnak, hogy felnyitotta a szememet, hogy meg tudom különböztetni a rosszat a jótól, hogy felismerem, ki az, aki igazán szereti a tibeti népet, és ki az, aki saját céljai érdekében mindent elkövet, hogy elpusztítsa a Tibetben uralkodó békét és stabilitást.”
Anita Chang






Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb