Kína bekérette az amerikai nagykövetet az Obama - Dalai Láma találkozó miatt

2010. február 20./Peking/CNN/Tibet Office Geneve/TIbetPress

 2010. február 19.
A Dalai Láma elhagyja a Fehér Ház épületét az Amerikai Egyesült Államok elnökével, Barack Obamával történő szerdai találkozója után.

Kína pénteken bekérette az amerikai nagykövetet, hogy kifejezze „mély elégedetlenségét” a Dalai Láma és az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama előző napi találkozójával kapcsolatban.

Kína nem tette közzé, hogy Jon Huntsman nagykövettel miről beszélgettek a Külügyminisztériumban.  Peking azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az elnök és a száműzetésben élő tibeti vezető közti találkozó káros lehet washingtoni kapcsolataira.

„A kínai fél mélyen rosszalja és kimondottan ellenzi a találkozót” – hangzott el Kína külügyminisztériumának egy szóvivőjétől a Fehér Házban csütörtökön lezajlott találkozó után kiadott nyilatkozatban.

„Kína arra kéri az Egyesült Államokat, hogy komolyan fontolja meg Kína állásfoglalását, és tegyen mielőbb intézkedéseket annak érdekében, hogy elejét vegye a kedvezőtlen befolyásnak, továbbá  ne hunyjon szemet a Kína-ellenes, szeparatista erők felett, és ne támogassa őket”

Az Egyesült Államok Nagykövetsége nem méltatta a pénteki találkozót, viszont nyilvánosságra hozta Jon Huntsman Cui Tiankai-nak, helyettes külügyminiszternek átadott üzenetét.

„Itt az ideje a továbblépésnek és az együttműködésnek, mely mindkettőnk országának, a régiónak és a világnak is kedvező lehet” – mondta Huntsman az Államok nagykövetsége szerint.

A találkozó tovább növelheti a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között, mely az elmúlt hónapok során fokozódott fel.

A Dalai Láma azt mondta, hogy Tibet valós autonómiáját, és nem a függetlenségét támogatja. A Nobel-békedíjas vezetőre Peking mint szeparatistára tekint, akinek célja leválasztani Tibetet Kínáról.

Obama találkozója a Dalai Lámával „szembe megy az Egyesült Államok többször ismételt állásfoglalásával, mely szerint elismerik, hogy Tibet Kína részét képezi, és nem támogatja Tibet függetlenedését” – mondta Ma Zhaoxu, a kínai külügyi szóvivő.

A találkozó során Obama kihangsúlyozta „kifejezetten támogatja Tibet egyedi vallásos, kulturális és nyelvi identitását, valamint a tibetiek emberi jogi védelmét” – a Fehér Házból érkezett nyilatkozat szerint.

Az elnök dicsérte a Dalai Láma „elkötelezettségét az erőszakmentesség mellett, valamint hogy párbeszédre törekszik Kínával” – teszi hozzá a nyilatkozat.  Emellett kiemelte annak jelentőségét is, hogy „ mindkét fél közvetlen párbeszédet folytat a nézeteltérések megoldása érdekében, és hogy örömmel hallotta, hogy a tárgyalások nemrég újból kezdetüket vették” – jegyezte meg.

Míg a Dalai Láma méltányolta, hogy kifejezte Tibet iránti aggodalmát a találkozón, a riporterekhez beszélve nem szólt hazája politikai helyzetéről.

Azt mondta csodálja Amerikát, amiért az „a demokrácia és a szabadság bajnoka”, majd megemlítette, hogy mennyire szükséges  „a vallásos összhang” és „az emberi értékek” segítése.

A külügyminiszter Hillary Clintonnal szintén találkozott.

Obama és a Dalai Láma találkozója „komolyan alááshatja a Kína és Egyesült Államok politikai kapcsolatait” – hívta fel nemrég a figyelmet Zhu Weiqun, a Kínai Kommunista Párt etnikai és vallási ügyekkel megbízott vezetője.

„Megfelelően fogunk cselekedni annak érdekében, hogy a szóban forgó országok szembesülhessenek hibáikkal.

Csütörtökön a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta a találkozóról, hogy „durván megsértette a nemzetközi kapcsolatok normáit”.

Obama nem találkozott a Dalai Lámával most ősszel, mikor először járt Washingtonban 1991. óta, ehhez hasonló találkozó nem merült fel.

Hu Jiantóval, Kína elnökével való csúcstalálkozója előtt Obama meggyőzte Tibet képviselőit arról, hogy halasszák el a találkozót a Dalai Lámával.

A csütörtöki találkozó nem egy vitás ügytől körülvéve jött létre, melyek már hozzájárultak ahhoz, hogy Kína és az Egyesült Államok közti viszony megkeseredjen – ideértve a kereskedelemmel kapcsolatos vitákat, az Egyesült Államok közelmúltbeli fegyvereladását Tajvannak –akit Kína mint törvénytelen szakadár-államot kezel -, vagy a Google-t, az internetes keresőprogram cenzúráját övező nézeteltérést.

A találkozó „egy újabb eseménye a Kína és az Egyesült Államok közti kapcsolatok, mondjuk ki, lejtőjén” – mondta a Kína-szakértő David Shambaugh.

Kínának ez egy másik fontos ok miatt is kellemetlen, tette hozzá  Shambaugh.

„Találkozhatott volna vele mint szellemi vezetővel is valamilyen semleges területen, mint például egy templom” – mondta. De az, hogy a Fehér Házban fogadta őt, „már politikai aktusnak minősül. És ez Kínát rettenetesen bosszantani fogja.”

A találkozó nem a formális, hivatalos találkozók helyéül szolgáló az Ovális Irodában zajlott, hanem a Fehér Ház Térképtermében, amire mint az elnöki rezidencia részére tekintenek. A helyszínválasztás számos elemző szerint annak a jele, hogy Washington tudomásul veszi Peking politikai érzékenységét.

Néhány elemző szerint a kínai kormány megszakíthatja a politikai kölcsönösséget megtorlás gyanánt,  ahogy azt korábban is tették Németország és Franciaország vezetőivel szemben, miután azok találkoztak a Dalai Lámával. Hu továbbá lemondhatja meghívását egy washingtoni találkozóra áprilisban.

Sem Kína, sem az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy kapcsolatuk túlfeszített legyen – mondta Douglas Paal, diplomata és befektetési bankár, aki az elnök kínai ügyekkel kapcsolatos tanácsadója is volt.

„Kölcsönösen szükségünk van egymásra” – mondta „kölcsönösen szükségünk van egymásra több nemzetközi biztonsági üggyel kapcsolatban is – foglalkozunk kell a globális klímaválsággal, a globális pénzügyi válsággal.”

Kína az amerikai vállalatok legnagyobb növekvő felvásárló piaca,  mondta Paal, mely csak előző évben 65 százalékkal nőtt.

CNN/Opinion Research Corp. legújabb, országos közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak csaknem háromnegyede véli úgy, hogy Tibet független állam kellene, hogy legyen. A csütörtökön megjelentetett felmérés azonban azt is kimutatta, hogy a legtöbb amerikai szerint fontosabb fenntartani a jó viszonyt Kínával, mint kiállni Tibet mellett.