Kína több mint 1000 fogvatartott személyt engedett szabadon a márciusi tibeti zavargások óta – állítja egy felelős tisztségviselőre hívatkozva a kínai média. A legtöbb szabadon eresztett személy egyébként rögtön feladta magát a zavargások után – idézi a Xinhua hírügynökség Zhu Veiqun-t, a kissebbségi ügyek és vallási csoportokért felelős miniszterhelyettest, aki ezt nem részletezte jobban, habár egy BBC riportban erről kérdezték

Zhu szerint nincs és nem is volt elnyomás Tibetben, és hozzáfűzte, hogy a gyanúsítottak „ minden törvényben rögzített jogot élvezhetnek, ami a kínai törvényekben szerepel.”

A helyi bíróságok tolmácsokat küldtek a lázadók segítségére, és a bírósági tárgyalások során az etnikai hátteret, vagy vallási meggyőződést nem vették figyelembe az itéletek meghozatalakor – állítja Zhu.

Viszont emberjogi szervezetek szerint a gyanúsított lázadókkal kíméletlenül bántak, s nem voltak tisztességesek a bírósági tárgyalások sem. Kína a száműzetésben élő Dalai Lámát, Tibet spirituáis vezetőjét és támógatóit okolja a március 14.-i lhászai zavargások kirobbantásáért, ami később átterjedt egész Tibetre, és az azt körülvelő tibeti lakosságú kínai területekre. A Dalai Láma - aki egy sikertelen, kínai uralom ellenei felkelés után 1959 óta indiai száműzetésben él - visszautasította e vádakat.

Zhu megismételte Kína álláspontját, mi szerint a Dalai Láma nem érdekelt a békés tiltakozásban. „Sokan meghaltak a március 14.-i lhászai események során, és azt állítja, hogy békés tiltakozás volt ... És még azt álltja, hogy ez lenne a híres erőszakmentesség?” – kommentálta Zhu.

Kína fokozza a nyomást a Dalai Láma ellen, miután kudarcba fulladtak a legutóbbi kerekasztal tárgyalások Peking és a buddhista vezető képviselői közt. A Dalai Láma valódi autonómiát akar hazájának, de Kína továbbra is szeparatizmussal vádolja, és a hivatalos körök gyakran kárhoztatják, hogy titokban függetlenségi érzelmeket táplál és támogat, noha nyilvánosan elutasítja azokat.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: