Bár Kína egypártrendszere megtörhetetlen, és a szabadságjogok túlzott
hangoztatása miatt a mai napig kerülnek börtönbe emberek, de a politikai
egyeduralmon kívül más már nem nagyon maradt a kínai kommunizmusból.
Az állami szektor előrenyomulása - mind lokális, mind országos szinten -
hatalmas akadály, amely a gazdasági reformok útjába gördül. A laza
költségvetés-korlátozást mély állami zsebekkel kombinálva a kínai állami
vállalatok képesek lettek szinte minden szektorban olyan masszív beruházásokra,
ami mind a hazai, mind a külföldi versenytársakat kiűzi a határon túlra” véli
Victor Shih, aki politika-tudományt okít egy Chicago melletti egyetemen.
A gazdasági válság a tőke-gazdag kínai állami vállalatoknak olyan
lehetőséget adott, amelyet kihasználva képesek lettek olyan külföldi
megaprojektekhez csatlakozni - és ezáltal azokban befolyást szerezni - akik
hirtelen pénz szűkében találták magukat, de eddig nem kértek Kína közelségéből.
Igaz ez még akkor is, ha az importtal foglakozó állami vállalatokat
meglehetősen földhöz vágta a világválság. Ugyanis a 4 billió jüanos (mintegy 586
milliárd dolláros) gazdaság-élénkítő csomag legnagyobb része végül az állami
vállalatok kasszájába, vagy egyéb érdekszférájába érkezett. Ráadásul a
Wall Street nagy neveinek válság során történő összeomlása megnövelték azoknak a
hangját, akik a gazdaságban erősen jelen lévő kínai modell mellett
érveltek.
Realizáció, globalizációAzonban nem csak állami vállalatok megerősítése és az új reformok előtti
gátépítés folyik, ha nem a lendületben lévő reformok továbbvitele is. Ezek
eredményeképp a kínai mezőgazdaság nagy része mára nincs állami cégtulajdonban,
ahogy az alacsony feldolgozottsági szintet igénylő, kisebb áruk és textíliák
előállítása sem. Az ország
beszállt
a klímaváltozás elleni globális harcba, ezen kívül az állam folyamatosan
realizálja hadseregének méretét - a legújabb hírek szerint két éven belül
700.000-el akarja csökkenteni katonáinak számát.
De a gazdaságon kívül is
mutatkoznak változások: Tibet elnyomása ellenére a világ egyre jobban igyekszik
elfogadni Kínát, és ekképp az ország kapcsolatai is javulnak. Elég példa erre a
Pekingi Olimpia sikeres megrendezése, és az a tény, hogy pártfőtitkár először a
múlt héten vett részt az ENSZ nagygyűlésén, Hu Csin-Tao személyében.
A
hatalmas ország tudományos élete is egyre inkább belekerül a globális
eszmecserék világába, és ezt a párt is támogatja: a napokban például egy 260 fős
kutatócsoportot fognak küldeni az Antarktiszra, amely az eddigi legnépesebb
ilyen expedíció.