Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kína: dühös erőfitogtatás Európával szemben Tibet miatt

2008. december 3./szerda/Peking/AFP/TibetPress

2008. november 27
Kína példátlan döntése, miszerint nem kíván részt venni az Európai Unió rendezte Tibet-csúcstalálkozón, nem más, mint Peking egyre erőteljesebb szándéka globális erőfitogtatásánák érvényesítésére- vélik a csütörtökön megjelent elemzések szerzői.
Az ázsiai nagyhatalom az utolsó pillanatban mondta le a hétfői, Franciaországban megrendezett Kína-EU csúcstalálkozót. A döntés arra utal, hogy egyáltalán nem örülnek annak a ténynek, hogy Nicolas Sarközy francia elnök, a megbeszélés után találkozni kíván a Dalai Lámával.

„Ez a lépés szokatlanul erős jelzés-értékkel bír”- jegyezte meg Robbie Barnett, a new york-i Columbia Egyetem tibetológus professzora. „A Dalai Láma 1987 óta látogatja a nyugati fővárosokat, de eddig sosem érkezett ilyen fokú reakció, mármint hogy miatta lemondjanak egy multilaterális csúcstalálkozót."

Kína már a múltban is lemondott külföldi tisztségviselők részvételével megrendezett látogatásokat vagy akár megbeszéléseket. Erre példa, amikor múlt év decemberében a német pénzügyminiszter kénytelen volt lemondani kínai látogatását. Az ok: nem sokkal a tervezett látogatás előtt Angela Merkel német kancellár találkozott a Dalai Lámával.
Kína hosszú évek óta kitart azon véleménye mellett, miszerint nem nézi jó szemmel, hogy külföldi vezetők találkozzanak Tibet spirituális vezetőjével, azzal az emberrel, aki megpróbálja kiharcolni 1951 óta kínai fennhatóság alá vont hazájának függetlenségét.

„Ez valóban példa nélküli, Kína ez idáig sosem mondott le egyetlen csúcstalálkozót sem” - mondta Jean-Pierre Cabestan, a Hong kong-i Baptista Egyetem politikatudományi professzora.
„Kína sokkal erősebbnek érzi magát, mind eddig bármikor, ezért aztán megpróbálja ráerőltetni saját szabályait a világ többi részére is.”

A találkozó lefújása számtalan, az EU és Kína között felmerülő bosszantó esemény közepette zajlott le. Cabestan szerint a decemberre tervezett számos európai megmozdulás feltett szándéka, hogy feldühítse a pekingi vezetőket.

Az említett események között szerepel a Dalai Láma látogatása számos uniós országba, december 6.-i találkozója Nicolas Sarközyvel, valamint december 17.-én az Európai Parlament hivatalosan kitünteti Hu Jia-t, a börtönbe zárt kínai ellenzékit.

Xing Hua, a kínai kormány Nemzetközi Kutatóintézetéhez tartozó Európa Kutatóközpont vezetője szerint a pekingi válasz avagy reakció őszinte csalódottságból született.

„Kínának muszáj volt megtennie ezt a lépést, mivel nem tűrhette tovább, hogy egyes állami vezetők ilyen nyíltan ismerjék el a szakadár mozgalom fejét.”- jelentette ki Xing.
Néhány elemző véleménye szerint mindez azon túl, hogy felfogható egyszerű diplomáciai jelzésnek, sokkal inkább értékelhető szándékos, körültekintő próbálkozásnak Kína részéről, annak érdekében, hogy megbomoljon az egység az uniós nemzetek között.

„Az EU nagyhatalmak között belső megosztottság tapasztalható, ez pedig ahhoz vezet, hogy kiderüljön, vajon ki tart ki elvei mellett és ki az, aki szerint nem lenne jó felpiszkálni Kínát…ennek a játszmának nagy a kockázata- tette hozzá Barnett.
Barnett a továbbiakban számos, az európai országoknál tapasztalható visszakozásra utaló példát említ, mint amikor májusban a német külügyminiszter lemondta találkozóját a Dalai Lámával, hivatkozva a buddhista spirituális vezető és Merkel kancellár okozta diplomáciai problémákra.

A Pápa is lemondta a tavalyi találkozót Őszentségével, annak ellenére, hogy azelőtt folytattak megbeszéléseket.
„Mindez látványos sikernek számít abban, hogy politikai nyomást gyakoroljanak Tibet ügyében” mondta Barnett.

Mások ezzel szemben megjegyezték, hogy valószínűleg Kína nem erősködött volna ennyire, ha az Egyesült Államokkal került volna szembe.
„Ha az Egyesült Államok képviselőivel kellett volna találkoznia, Kína nem vállalkozott volna erre a lépésre, mindez azt mutatja, hogy Európát a másodvonalba helyezi.”- jegyezte meg Li Fan, független pekingi agytröszt, a Világ és Kína Intézet kutató-munkatársa.

Kína azon a véleményen van, hogy a tibeti ügy fontosabb, mint az Európával fenntartott kapcsolatok.
Mindenesetre az események az Egyesült Államok elnök-választási időszakában bonyolódtak, események, melyek jelentős hatással bírnak Barnett szerint.
Ez már több, mint egy sima sakk parti, ez már diplomáciai adok-kapok.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb