székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Kétezer éves, hatalmas sírkertet fedeztek fel kínai régészek az ország északnyugati részében, Hszincsiang-Ujgur autonóm terület többségében kazah nemzetiségűek lakta térségében - jelentette a helyi média.
A Mori megyéhez tartozó hathektáros földterület szétszórtan több mint száz, különböző stílusban megépített sírt rejthet, eddig már több ló koponyáját is megtalálták. A Kínai Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársai szerint azok a nomád törzsek temetkezhettek ide, amelyek 3 ezer éven át vándoroltak a régióban.
A nagyobb sírok közül többet sziklahalmokkal vettek körül - jegyezte meg újságíróknak Vu Hszin-hua, a terepen dolgozó régészek vezetője. A kövek ugyan a sír részét képezték, de a helyiek egy részüket széthordták és építkezésekhez használták fel.
Vu hozzátette, a nemrégiben megkezdett feltárási munkák a további károk megelőzését is szolgálják.
Hszincsiang Kína területének körülbelül egyhatodát teszi ki, 5600 kilométer hosszú határvonal szegélyezi. Tíz kisebbség lakja, többségük muszlim vallású, létszámuk megközelíti a 14 milliót, a legnagyobb az őslakos ujgur közösség.
A térségben már több temetői feltárásnak köszönhetően jutottak a szakemberek különleges leltekhez. Nemrég a valaha fellelt legrégibb feldolgozott, búzaalapú élelmiszer maradványaira bukkantak. Ebből arra következtettek, hogy már 2600-2900 évvel ezelőtt fogyasztottak az ott élők kenyérszerű táplálékot. Azt is feltételezik, hogy a gabonatermesztés Kínában először Hszincsiangban indult meg, majd innen terjedt át a szomszédos Csinghaj és Kanszu tartományokba.