Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Képtelen kínai ötlet: a Zöld gát

2009. jűnius 26./Magyar Hírlap online/TibetPress

A dolgok mai állása szerint július 1-jétől csak olyan számítógépeket lehet forgalomba hozni Kínában, amelyekbe minden gyártó beépített egy internetes szűrőt. Peking hivatalos célja a fiatalok védelme "a pornográf és erőszakos tartalomtól" – de ennél nyilvánvalóan sokkal többről van szó.

Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője kijelentette: "Kötelezővé tenni egy technikailag sebezhető szoftverszűrőt, és megtagadni a gyártók és a vásárlók ama jogát, hogy maguk válasszák meg, milyen szűrőket alkalmaznak, szükségtelen és indokolatlan módszer. Felér a szabad kereskedelem korlátozásával." Ron Kirk világosan kifejtette, hogy Kína ezzel megsérti a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) vállalt kötelezettségeit, ezért Washington "feljelenti" Pekinget a WTO-ban.

Gary Locke amerikai kereskedelmi miniszter szerint "Kína tarthatatlan helyzetbe hozza a számítógépgyártókat, ha arra kényszeríti őket, hogy olyan szoftverszűrőket szereljenek be gépeikbe, amelyek gyakorlatilag a széles körű cenzúrát valósítanák meg, és veszélybe sodornák az internetes biztonságot is".

A Zöld gát terve azt jelenti, hogy Kína – meglehetősen szemtelenül – a sokoldalú cenzúrázási törekvései egy részével éppen azokat az országokat, gyártókat bízná meg, amelyek alkotmányosan és szívből ellenzik a szólás- és a sajtószabadság korlátozását.

A terv teljes neve Zöld gát fiatalkorúak felügyelete (Green Dam Youth Escort). Hivatalos célja kezdettől fogva az volt, hogy megóvja a gyerekeket az internet agresszív portáljaitól, amelyek "pornográfiát és erőszakos tartalmat" közvetítettek. Mindkét fogalom meghatározása azonban országspecifikus: Kínában elég tág határok között mozog a "pornográfia" és az "erőszak" fogalma. Ez egyebek között az olimpia idején vagy Tibet miatt egyértelműen kiderült.

A terv megjelenése után szinte azonnal kirobbant az ellenállás – még Kínában is. A kínai ipari és információs technológiai minisztérium kiadott egy mentegetőző közleményt, amely szerint a szűrő szoftver alkalmazása nem kötelező, és kiiktatása is lehetséges; kimondták, hogy aki ezt teszi, azzal szemben nem lehet hivatalosan eljárni. A sorok között is olvasó kínai szemében éppen ez a megjegyzés kelt gyanút: szóval a nem hivatalos szankciókat nem lehet kizárni. A szűrőprogramnak van még egy hátulütője: szakértők szerint felpuhítja a számítógépek védelmi rendszerét, lazítja a számítógépes biztonságot, és lehetővé teszi még az egyes gépek "túszul ejtését" (hijacking) is. E mögött a kínai kormány szándéka állhat, nyilván fokozottan ellenőrizni akarja az internetes forgalmat.

Kínában az elmúlt napokban korlátozták a Google keresőprogramját, mert állítólag sok nem kívánatos hozzáférést tett lehetővé. Egy kínai jogi szaklap szerint Kínában legalább tízezer önkéntest akarnak felbérelni arra, hogy jelentsék, ha az interneten olyan "káros anyagokat találnak, amelyek fenyegetik az állambiztonságot".

Peking megszállottan ragaszkodik ahhoz, hogy az internet csak az adott ország szabályai szerint működhet. Kína támogatja az internet "egészséges és harmonikus fejlődését", de "szabályozni akarja a közönség számára káros anyagokat, és meg akarja akadályozni terjesztésüket" – mondta a kínai külügyi szóvivő.

Az internetet azonban nem kormányok csinálják, az a saját törvényei szerint fejlődik. Országspecifikus vagy Kínára szabott internet eleve képtelenség.

Utána nyúlnak az ellenzékieknek
Liu Hsziu-pao 1989-ben részt vette a diáklázadásban. Húsz hónapot töltött börtönben, majd három évet munkatáborokban, később nyolc hónapot házi őrizetben. Idővel egyetemi professzor lett, 53 éves. Ideáljairól nem tett le, tavaly aláírta a Charta 2008 kiáltványt, amelyben több száz társával együtt reformokat követelt a többpárti demokráciáért. Decemberben tartóztatták le, de csak most emeltek vádat ellene. Akár 15 évet is kaphat, mert "megalapozatlan híreket terjesztett". Az Egyesült Államok kormánya már szót emelt védelmében, és kérte szabadon bocsátását.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb