Karmapa a vadvilág megőrzésére hívja fel a figyelmet/Karmapa appeals for wildlife conservation
2009. július 1./Dharamszala/Phayul.com/TibetPress
2009 június 30. Karmapa appeals for wildlife conservation Hogyan is kezdődhetne
jobban a hét, mint hogy meghallgassuk Őszentsége a XVII.Gyalwa Karmapa beszédét a
vadvilág megőrzéséről! Ez a hét így kezdődött a Tibeti Gyermekfalu diákjainak
június 29-én, hétfőn, egy tudatosságfelkeltő rendezvényen, amelyet az Indiai
Vadvilág Alapítvány (WTI) és a Törődjünk a Vadvilággal Nemzetközi Szervezet
(CWI) együttműködésével szerveztek.
,,Az állatok nem az ellenségeink. Minden
állatnak megvan a szerepe az ökológiában mint a tápláléklánc részének. Ha az
egyik láncszem nincs a helyén, az egész lánc megérzi a hatását. Tehát már csak
az emberek érdekében is meg kell menteni a vadvilágot.'' mondta Ogyen Trinley
Dordzse, a XVII. Karmapa, aki pénteken ünnepelte a 24.születésnapját.
Dr. Barbara Maas, a CWI elnöke, aki nem tudott jelen lenni az eseményen, hangfelvételen keresztül
üzent: ,,A buddhizmus egyik alapelve az együttérzés minden érző lény iránt.
Megölni az állatokat a bőrük vagy más testrészük miatt kegyetlenség. Ez a
kegyetlenség nemcsak egyes egyedek, de egész fajok sorsára is kihatással van.
Azon fajok listája, amelyek az ember miatt állnak a kihalás szélén, napról
napra hosszabb lesz. Jelenleg 7,200 ilyen faj van. Ez ránk is katasztrofális
hatással lehet, mert mi is a természet részei vagyunk, nem tudjuk elszigetelni
magunkat és úgy túlélni.''
Ez a rendezvény a Tibeti
Körenyezettudatosságfelkeltő Kampány (TCAC) része volt, annak WTI-CWI
projektnek, amelynek az a célja, hogy felkeltse a környezettudatosságot a
tibetiekben. A kampányt Őszentsége a Dalai Láma kezdeményezte 2005 április 6-án
a tibetiek által a vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények, illetve az állati
eredetű készítmények hagyományos öltözködésben és gyógyászatban történő
felhasználása miatt.
A kampány fontosságát továbbra is
hangsúlyozza két tibeti múlt heti kelet-nepáli őrizetbevétele orvvadászatból
származó termékek kereskedelme gyanújával. Huszonhárom őzcsapdát és impejai
fácán részeit találták náluk- Nepál nemzeti madarát, amely a Veszélyeztetett
Fajokról Kereskedelméről Szóló Nemzetközi Egyezmény I.Mellékletének listájában
található, ahol is tiltják a birtoklását.
2006-ban Őszentsége a XIV.Dalai Láma üzenete
a természetvédelemről roppant nagy érzelmi visszhangot váltott ki, Számos
esetben a tibetiek elégették állatbőreiket, Tibetben és Dharamszalában egyaránt.
A bőrégetés- egy jelzés arra, hogy a tibetiek ezentúl őrizkednek a vadakból
készült termékek használatától- szórványosan továbbra is folytatódott, a
legutóbbi ilyen eseményekre ez év áprilisában került sor.
Megerősítve a Dalai Láma korábbi
felhívását, a Karmapa hozzátette: ,,A buddhista nézőpont szerint valamennyi érző
lény az anyánk lehetett. Azt hisszük, hogy nem ártunk másoknak, állatoknak se,
de a valóságot gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Néhányan azt hihetik, hogy a
természet olyan nagy, hogy egy ember nem képes hatással lenni rá. De az egyes
emberek sokat tesznek ki és így már nem mindegy; és az, hogy ez a hatás
pozitív-e vagy negatív, az emberek hitén és jellemén múlik.
A rendezveny szervezői úgy érzik, a tibeti
vezetők óriási befolyást gyakorolnak a tibeti népre, ezért különböző tibeti
rendek vezetőihez fordulnak támogatásért és áldásért a vadvilág megőrzéséért
folyatott kampányuk számára, mondta Mr. Ashok Kumar, a WTI alelnöke.
Az évek során a Tibeti
Körenyezettudatosságfelkeltő Kampányban (TCAC) részt vevő tibeti hivatalnokok
városi és távoli vidéki helyekre egyaránt ellátogattak, hogy terjesszék Őszentsége
a Dalai Láma üzenetét és felkeltsék a tibetiekben a környezettudatosságot.
Mindezidáig a Tibeti Körenyezettudatosságfelkeltő Kampány (TCAC) Indiában 53
tibeti településre, 68 iskolába és 106 kolostorba jutott el, ezenfelül Nepálba
is néhányba.
,,A tibeti közösségen belül a
környezettudatosság látható növekedését figyelhettük meg, de persze még ez is
messze van a tökéletestől (ahogy azt a múlt heti nepáli letartóztatások is
bizonyítják). Őszentsége a Karmapa szavai erősítik a kampányunkat és segítik az
ügyet, maradandó üzenetet hagyva a tibeti fiatalokban és felnőttekben
egyaránt.'' teszi hozzá Kumar.
A kétórás program a ,,Kendő, amiért
meghaltak'' c. nagyszerű dokumentumfilm bemutatásával fejeződött be, amely
felvázolja az indiai Kasmírban szőtt Shahtoosh történetét, amely összefonódik a
tibeti Chang Tang fennsíki chiru antilop történetével. Régen a chirukat
vadászták a bundájáért, amelyből a több ezer dolláros értékű Shahtoosh kendők
készültek. A Shahtoosh kendők nemzetközi tilalma feltétlenül szükséges volt a
veszélyeztetett chiru megmentéséhez, de katasztrofális következményekkel járt a
kasmíri hagyományos Shahtoosh munkások ezrei számára, akik elvesztették a
megélhetésüket. A film bemutatja a megélhetés és természetvédelem konfliktusát,
ugyanakkor bemutatja az Indiai Vadvilág Alapítvány és a Nemzetközi Állatjóléti
Alapítvány által kezdeményezett és brit támogatású közösségi program
eredményeit. Noha a projekt által javasolt programokat kitartóan megvalósítják,
sikerességüket és növekedésüket mérni és biztosítani kihívás marad.
Végül, nagyon sok múlik a tibeti közösség
tudatosságán és elkötelezettségén, hogy egyszer s mindenkorra megállítsák a
Shahtoosh csempészetét. A dokumentumfilm végül más divattermékeket például a
Pashmina kendőket mutatja be Wasfia Nazreen
