Jóváhagyták egy ismert ellenzéki börtönbüntetését Kínában
2010 február 11. /MTI/NOL/TibetPress
Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) azért kapott 11 évet, mert 2008-as Charta '08 kiáltványában közvetlen választásokat és gyülekezési szabadságot követelt.
A kínai legfelsőbb bíróság elutasította Liu fellebbezését, és jóváhagyta az első fokon hozott ítéletet, miután bűnösnek találta államellenes felforgatás vádjában. A közlemény szerint a legfőbb bírói testület végső ítéletét azt követően hozta meg, hogy átvizsgálták a peranyagot, kérdéseket intéztek Liuhoz, meghallgatták védőügyvédeit, és lefolytattak egy újabb tárgyalást. Az ítélet kihirdetésénél jelen volt Liu családja és néhány civil személy - írja a Hszinhua hírügynökség, amely az ítélet kommentálására kérte Kao Ming-hszüant (Gao Mingxuan), a nemzetközi büntetőjogi szövetség kínai szervezetének elnökét. – Liu ítélete jogi alapokon és tények bizonyításán nyugszik – jelentette ki a kínai szakértő, aki szerint, noha a szólásszabadság rendkívül fontos - és az alkotmányban védett - joga a kínai állampolgároknak, annak gyakorlása nem történhet bizonyos korlátozások nélkül.
A kínai alkotmány szerint a szólásszabadság gyakorlásával nem sérthető meg az államérdek, a társadalom, a közösség érdeke, illetve nem sérthetik meg más állampolgárok szabadságjogait - húzta alá Kao. A jogászprofesszor szerint a kínai alkotmány szinkronban van az ENSZ polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményének szellemével, amely megállapítja, hogy a szólás szabadsága korlátozható mások jó hírnévhez való jogainak tisztelete, valamint a nemzetbiztonság és a rend védelme okán.
– A világ országainak többsége, köztük Németország, Svédország, Olaszország és Szingapúr törvényeikben nem engedik mások megsértését, rágalmazását, tiltják az etnikai jellegű uszítást, megkülönböztetést és az állam megdöntésére irányuló kísérletet – hangoztatta Kao. A szakember véleménye szerint Liu jó néhány olyan cikket közölt, amellyel "áthágta a szólásszabadság határait". Mint mondta, Liu államellenes rémhíreket, rágalmakat terjesztett, embereket toborzott, és arra vette rá őket, hogy csatlakozzanak olyan cselekményekhez, amelyek célja a fennálló kormány megdöntése. Kao szerint Liu magatartása veszélyt jelentett az ország számára.
A legfelsőbb bírósági végzés kihirdetését követően Jon Huntsman, az Egyesült Államok pekingi nagykövete közleményben fejezte ki csalódottságát, és Liu azonnali szabadon bocsátása mellett állt ki. Az Európai Unió pekingi missziója közleményében az ítéletet teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartotta Liu jogával a szólásszabadsághoz. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) kínai külügyi szóvivő csütörtökön Pekingben kijelentette, hogy "Kína nem enged beleszólást belső bírósági ügyeibe".
