Jogvédő csoportok azt kérik Hilary Clintontól, gyakoroljon nyomást Kínára
2009. február 13./péntek/MTI/TibetPress
Vezető amerikai jogvédő csoportok azt kérték csütörtökön Hillary Clinton külügyminisztertől, hogy jövő heti kínai látogatásakor gyakoroljon nyomást Pekingre a kínai jogsértések ügyében.
Az amerikai diplomácia vezetője a hét végén indul első külföldi útjára; ázsiai körútján felkeresi Japánt, Indonéziát és Dél-Koreát, végül február 20. és 22. között Kínában tesz látogatást.
A Freedom House és másik hat jogvédő csoport - közöttük a Human Rights Watch, a Riporterek Határok Nélkül, valamint az Amnesty International - közös levélben sürgette Clintont: a kínai vezetőkkel folytatandó tárgyalásain központi témaként vesse fel a kínai kínzások kérdését, az alapvető emberi jogok korlátozását, továbbá az etnikai és vallási kisebbségekkel való bánásmód ügyét.
Mint a szervezetek rámutattak: a külügyminiszter látogatása meghatározó lesz az amerikai-kínai kapcsolatok szempontjából. Hillary Clinton értésre adhatja, hogy a kétoldalú viszony minősége részben attól függ, Peking tiszteletben tartja-e a nemzetközileg elfogadott emberi jogi normákat bel- és külpolitikájában.
A jogvédők emlékeztettek: az Obama-adminisztráció azt ígérte, hogy az Egyesült Államok ismét az emberi jogok védelmezője lesz a világban. Ezen elkötelezettség fontos próbája lesz, hogyan kezel egy olyan felemelkedőben levő hatalmat, mint Kína - tartalmazza a Clintonnak címzett üzenet.
A szervezetek rámutattak: Hillary Clinton 13 éve ékesszóló beszédet tartott Pekingben arról, hogy minden kormány kötelessége a férfiak és nők alapvető jogainak tiszteletben tartása. Kínában azonban nehéz változást elérni a pekingi kormány növekvő pénzügyi, diplomáciai és katonai hatalma miatt, és mivel az uralmon levő kommunista párt mereven elutasítja a hatalmát megkérdőjelező reformokat. A nemzetközi nyomás azonban nem eredménytelen, Peking például enyhített a külföldi újságírókra nehezedő nyomáson.
A jogvédők szorgalmazták, hogy Clinton vesse fel a valódi autonómiára törekvő Tibet és Hszincsiang-Ujgur tartomány ügyét, a rendőrségi kínzásokat, a belföldi sajtó cenzúrázását, az újságírók bebörtönzését, továbbá neves kínai jogvédők üldözését.