Jerzy Buzek az Oroszországba és Kínába tett látogatásait értékelte

2010. június 29./Európaiparlament.hu/TibetPress

Az emberi jogok, valamint az EU Moszkvával és Pekinggel fenntartott kapcsolatai voltak az emberi jogi albizottság legutóbbi ülésének fő témái. A szakbizottsági ülésen az EP elnöke, Jerzy Buzek a közlemúltban Oroszországba és Kínába tett látogatásairól számolt be. Dimitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott tárgyalásait Buzek nyitott szemléletűnek jellemezte, a kínai miniszterelnökkel Wen Jiabaoval pedig emberi jogi problémákról is beszélt.

Az emberi jogi albizottság elnöke, a finn, zöldpárti Heidi Hautala a látogatásokat nagyon hasznosak és rendkívül hatékonynak nevezte.

Oroszország: „nyitott légkör fogadott”
Medvegyevvel folytatott tárgyalások kapcsán Buzek elmondta, hogy Oroszországban emberi jogok tekintetében javulás tapasztalható. Az elnök szerint minden ügyet bíróság előtt tárgyalnak és elfogadták a halálbüntetés-moratóriumot is.

Buzek azt mondta, a kremli tárgyalások során minden fontos kérdésre kitértek, beleértve a legújabb orosz-fehérorosz gázvitát, a grúziai, illetve a dél-kaukázusi konfliktusokat is. Az EP elnöke Medvegyevvel folytatott beszélgetése során felvetette a sajtószabadság, a korrupció és az újságírók meggyilkolásának témáit is.

Jerzy Buzek megjegyezte: „nyitott légkör fogadott, Medvegyev elnök egyértelműen tájékoztatott arról, hogy számos, az unió számára különösen aggasztó helyzeten változtatni akar".  Oroszország tisztában van azzal, hogy az olaj és a gáz el fog fogyni, ezért energiapolitikai reformokra van szükség – tette hozzá. El kell mélyíteni az EU és Oroszország kapcsolatát annak érdekében, hogy közösen tudjunk globális célokért küzdeni.

„A jó kormányzáson, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló Oroszország része lehet a rendszerünknek. A civil társadalom fellendítése, civil szervezetek és intézmények cselekvésre ösztönzése nélkül viszont nem lehetséges a modernizáció. Mi ezt Európában saját bőrünkön tapasztalatuk” – hangsúlyozta az EP elnöke.

Kína: „látogatásunk nyitásnak tekinthető”
Az idén májusban, Pekingben, a kínai miniszterelnökkel, Wen Jiabaoval folytatott megbeszélésekre utalva Jerzy Buzek a következőket mondta: „nagyra értékeljük azt a tényt, hogy az elnök nyitottan fogadott minket és meghallgatta az európai megközelítést".

„A tárgyalások során példákat említettem az emberi jogok súlyos megsértésére és szóba került a független igazságszolgáltatás szükségessége is” – mondta Buzek. Az EP elnöke azt is elmondta, hogy a kínai civil szervezetekkel és ügyvédekkel tartott tanácskozások során kiemelte a civil társadalom fontosságát. Buzek a Nanjingi Egyetemre is ellátogatott, ahol a szabad internethasználat jelentőségéről beszélt.

„A látogatásunk nyitásnak tekinthető Európa részéről, és az volt a benyomásom, hogy a kínai vezetők is ugyanígy vélekednek” – mondta Buzek, hozzátéve: „elkötelezettek vagyunk a párbeszédre, ami természetesen nem jelenti azt, hogy engedményeket adunk az emberi jogok terén”.

Az emberi jogi albizottság két litván, néppárti alelnöke Laima Andrikienė és Vytautas Landsbergis az ülés során Tibet kérdését is felvetették. Buzek az alelnököknek azt mondta, „a globális stabilitás megteremtéséhez nagyon fontos a területi integritás és ragaszkodunk a kisebbségek jogaihoz”.

Európai stratégiai partnerei
Buzek a két országot stratégiai partnernek nevezve hangsúlyozta, hogy Európának teljes mértékben együtt kell működnie Kínával és Oroszországgal olyan globális problémákkal való megküzdés érdekében, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a terrorizmus. Ugyanakkor nyílt és őszinte párbeszédet szükséges folytatni az emberi jogokról – vélekedett az EP elnöke.

Kína és Oroszország független államok. Európa viszont kifogásolj a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetét. Kapcsolatunk fenntartása érdekében szükséges a kölcsönös tisztelet. Nem gyakorolhatunk túl erős nyomást. Saját döntésük, hogy akarnak-e fejlődni és jó kapcsolatokat kialakítani Európával vagy sem.

Szaharov- díjasok hálózata
Jerzy Buzek nem győzte hangsúlyozni a Szaharov-díjas kínai ellenzéki aktivista és „internetes szabad gondolkodó" Hu Csia érdemét a Szaharov-díjjal kitüntetettek hálózatának megalapításáért. Így közös álláspontot képviselhetnek – tette hozzá Buzek. A korábbi díjazottakat minden évben meghívják az ünnepélyes díjkiosztóra.