Irán kínai szakértőket hív nukleáris létesítményeibe

2011. május 23./MTI/TibetPress

Kínai szakértőket hívott az iráni nukleáris létesítmények meglátogatására a Perzsa-öböl menti ország külügyminisztere hétfői pekingi látogatásán. A kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzésére Pekingbe utazó Ali Akbar Szálehi egyben Teherán olajexportjának megbízhatóságáról is biztosította az "energiaéhes" Kínát.

Irán készen áll arra, hogy kínai szakértőket fogadjon nukleáris létesítményeiben - mondta az iráni külügyminiszter Pekingben. "Ritka dolog, hogy egy ország a külvilág számára megnyissa ezeket a létesítményeket, ám mivel nukleáris tevékenységünk békés jellegű, meghívást intézünk egy baráti országhoz, Kínához" - fogalmazott Ali Akbar Szálehi. Az iráni atomenergia szervezet egykori vezetője hozzátette: a látogatás lehetősége Kínán kívül Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország, vagyis a nemzetközi közösség nevében Iránnal egyezkedő  "P5+1 tárgyalócsoport" számára is nyitva áll. (Irán januárban már tett egy hasonló ajánlatot, de akkor azt az érintett külföldi hatalmak, köztük Kína is elutasították.) Egyébként a meghívással egy napon az Európai Unió tovább szigorította Iránnal szembeni szankcióit, a tagállamok külügyminiszterei ugyanis döntöttek mintegy száz iráni cég Európában elérhető javainak befagyasztásáról, és újabb öt iráni személyt helyeztek beutazási tilalmi listára.

Kína és Irán idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének negyvenedik évfordulóját, s mostani tárgyalásaikon a két ország külügyminiszterei a jelenleginél is szorosabb együttműködést szorgalmaztak. A felek regionális és nemzetközi pozíciói miatt Irán fontos szerepet játszik Kína külpolitikájában - nyilatkozta Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter, aki aktívabb párbeszédet sürgetett a partnerek közt a fontos regionális és nemzetközi kérdésekben. - A két országnak szüksége van egymásra, Teherán megbízható partner marad, Kína a jövőben is számíthat Teherán energiaexportjára - válaszolt az iráni külügyminiszter.

A nyugati országok embargó-politikáját kihasználó Peking napi 460 ezer hordóval az iráni nyersolaj legnagyobb importőre, ugyanakkor az ágazat egyik legnagyobb befektetője is. A két ország tavaly 29,4 milliárd dolláros kereskedelmet bonyolított, ami az előző évhez képest 38,5 százalékos növekedést jelent, s Szálehi becslései szerint "a következő pár évben az 50 milliárd dollárt is elérheti".