Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Indiai miniszterelnök: Kína meg akarja vetni a lábát Dél-Ázsiában

2010. szeptember 7./MTI/TibetPress

Az indiai miniszterelnök szerint Kína meg akarja vetni a lábát Dél-Ázsiában, és Újdelhinek fel kell készülnie erre az eshetőségre, mindenekelőtt Pakisztánhoz való viszonyának rendezésével.

Manmohan Szingh kormányfő újságírókkal beszélgetve fejtette ki, hogy a kínaiaknál "újfajta rámenősség" tapasztalható, s nehéz megmondani, hogy milyen irányban fejlődnek majd a dolgok. A The Times of India című lap keddi beszámolója szerint a kormányfő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Peking megpróbálhatja India "sebezhető pontját", Kasmírt, valamint Pakisztánt felhasználni arra, hogy "Indiát egy alacsony szintű egyensúlyban tartsa".

Szingh hozzátette: ez ismét alátámasztja azt a nézetét, hogy Indiának és Pakisztánnak rendeznie kell nézeteltéréseit, és - a kapcsolatok jelenlegi hullámvasút jellege helyett - végre kiegyensúlyozott viszonyra kell törekednie egymással, maguk mögött hagyva a 2008 novemberi mumbai (bombayi) terrortámadás okozta szakítást. Nem beszélve arról - mondta -, hogy ellentéteik megoldatlansága egész Dél-Ázsia fejlődését hátráltathatja.

"Kína szeretné megvetni a lábát Dél-Ázsiában, s nekünk reflektálnunk kell erre" - idézte az újság Szinghet, aki tőle ritkán hallható nyíltsággal bírálta a térség erőforrásaiért és geopolitikai ellenőrzéséért versengő ázsiai hatalmat. Szingh mindazonáltal meggyőződését fejezte ki: a világ elég nagy ahhoz, hogy benne India és Kína egyidejűleg "együttműködjön és versengjen" egymással.

Az elmúlt két évben a két ország között több ízben is diplomácia ütésváltásra került sor, s ez a feszültség tovább fokozódott az elmúlt hónapban. India augusztus végén felfüggesztette katonai csereprogramját Kínával, mert Peking nem adott beutazási engedélyt egy tábornoknak, aki a vitatott hovatartozású Kasmír szövetségi államot is magába foglaló indiai katonai körzet parancsnoka.

Miközben egymással folyatott kereskedelmük harmincszorosára nőt 2000 óta, az újabb feszültség rávilágít, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődése önmagában nem oldja meg azokat az egyre erőteljesebb súrlódásokat, amelyek a két ország határvitáiból, valamint globális hatalmi pozíciókra való törekvéséből ered.

India már tavaly is tiltakozott, amiért Kína újdelhi nagykövetsége másfajta beutazási engedélyt ad a Kasmírért felelős indiai katonai vezetőknek. Újdelhit ugyanis felingerli minden olyan sugalmazás, amely szerint Kasmír nem része az országnak.

A főleg muzulmánok lakta kasmíri terület 45 százaléka felett India gyakorol fennhatóságot, egyharmada Pakisztán irányítása alatt áll, a maradék Kínához tartozik. Pakisztán magának követeli az Indiához tartozó részt, és Kínának is vannak területi követelései Indiával szemben Kasmírban. Kína és Pakisztán támogatja egymás követeléseit, és általában a két országnak kiterjedt politikai, gazdasági és katonai kapcsolatai vannak egymással.

A két feltörekvő hatalomnak területi vitája van a Peking által teljes egészében magának követelt Arunácsal Prades indiai szövetségi állam miatt is - e vita volt részben az oka az 1962-es kínai-indiai háborúnak -, Pekingnek emellett nem tetszik, hogy India befogadja a külföldi száműzetésbe menekült tibeti vallási vezetőt, a Dalai Lámát.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb