Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Indiai katonák védik a tibeti szerzeteseket a kínaiaktól/China and India Dispute Enclave on Edge of Tibet

2009. szeptember 14./The New York Times, Globusz/TibetPress

China and India Dispute Enclave on Edge of Tibet
Noha kevesen hallottak róla, a Himalája keleti láncolatának jeges tájain több mint 3000 méter magasban fekvő Tawang nem csupán a tibeti buddhizmus egyik legszentebb kolostorának otthona, hanem nagy indiai katonai készültség színhelye is - írja elemzésében a The New York Times. Ez talán a katonailag legjobban megerősített buddhista enklávé a világon, katonai teherautók aknavetőket húznak maguk után a hegyekbe vágott utakon, a sáros földeken katonák gyakorlatoznak, fél mérföldenként követik egymást a katonai létesítmények őrtornyai. A város északi kijáratánál látható útjelző tábla segít megérteni a nagy jövés-menés okát: a kínai határ alig 23 mérföldnyire van, Lhásza, a tibeti főváros 316 mérföldnyire - Peking 2676 mérföldnyire.

„A kínai hadsereg nagy erőt állomásoztat a határon, Bumla városánál" - mondta el a lapnak Madan Szingh indiai katonatiszt. „Ezért vagyunk itt." Tawang a legnagyobb puskaporos hordó, amely a világ két legnépesebb országa közti kapcsolatokat veszélyezteti. Ez Kína legkényesebb szárazföldi határvitájának fókuszpontja, amely a történelmi Tibet egészére formált kínai szuverenitási igényben gyökerezik. Az elmúlt hónapokban mindkét ország fokozta erőfeszítéseit a nehezen járható hegyvidéki területre formált igényének alátámasztására. Kína megkísérelte blokkolni az Ázsiai Fejlesztési Bank által Indiának ígért kölcsönt azon az alapon, hogy annak egy része Arunácsal Pradés indiai állam vízügyi projektjeit pénzelné - ennek az államnak a területén fekszik Tawang. Ez volt az első eset, hogy Kína egy nemzetközi intézmény révén próbálta befolyásolni a területi vitát. Ezután jelentette be Arunácsal Pradés kormányzója, hogy India csapaterősítéseket és vadászgépeket irányít a térségbe.

Az egyre harciasabb vita megkeserítette a két ázsiai óriás közötti vitát és oda vezetett, hogy egy indiai katonai vezető kijelentette: ma már nem Pakisztán jelenti a legnagyobb fenyegetést Indiára, hanem Kína. Pedig az utóbbi időben a gazdasági kapcsolatok erősödtek a két ország között. Tavaly Kína és India kereskedelmének értéke elérte az 52 milliárd dollárt, ez 34 százalékos növekedés 2007-hez képest. Az üzletemberek szerint azonban a határfeszültségek nyomán növekedett a hivatalos beavatkozás az üzleti ügyletekbe, és ez visszafogta a kínai és az indiai cégek kölcsönös befektetési készségét.

Kína kitart ama álláspontja mellett, hogy Észak-kelet-India e része történelmileg Tibet része és így egyben Kínához is tartozik. A sűrű erdővel borított terület, amelyen fehér sztupák magasodnak és meredek domboldalakon teraszos földművelés folyik, a monpa nép otthona, amely a tibeti buddhizmust követi, egy a tibetihez hasonlító nyelvet beszél és valaha Lhásza urainak adózott. A XVII. században itt született a VI. Dalai Láma. A kínai hadsereg 1962-ben rövid időre megszállta a várost, amikor a két ország háborút vívott érte és a 2521 mérföld hosszú közös határ más térségeiért.

A határháborúban több mint 3100 indiai és 700 kínai katona vesztette életét és ezrek sebesültek meg. Az indiai turisták szemében Tawang egyik fő látnivalóját azok az emlékművek jelentik, amelyeket „a Tawang elleni kínai agresszió" emlékére emeltek.
„Az egész határ vitatott" - jelentette ki Ma Csia-li (Ma jiali), a Pekingben kormánytámogatással működő Jelenkori Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének Indiával foglalkozó kutatója. „Ez a megoldatlan probléma nagy akadály a kínai-indiai kapcsolatokban".

Bizonyos értelemben Tawang a Kína és a tibetiek száműzetésben élő szellemi vezetője, a Dalai Láma közötti konfliktus egyik „proxy" csatatere. A Dalai Láma ezen a völgyön keresztül menekült az indiai száműzetésbe 1959-ben. A távoli indiai hegyi településből, Dharamszalából, ahol él, óriási hatást gyakorol Tawangra. Ő nevezi ki a befolyásos kolostor elöljáróját, és pénzügyi támogatást nyújt a térség intézményeinek. Tavaly a Dalai Láma először jelentette ki, hogy Tawang India része, erősítve India területi igényét és feldühítve a kínaiakat. A hagyományos tibeti kultúra nagy szerepet játszik Tawangban, a kolostor a tibeti kultúra fontos központja. Az ott élő szerzetesek tiltakoznak a Tibet fölötti kínai uralom ellen - a kínai hadsereg 1951-ben foglalta el Tibetet.

Kevesen gondolják, hogy Kína erővel próbálná bekebelezni Tawangot, de az elemzők szerint tényleges veszélyt jelenthetnek a határvillongások. Az indiai katonaság tavaly 270 határsértést és csaknem 2300 „agresszív határőrözést" rótt fel a kínai katonáknak. Brahma Chellaney indiai stratégiai elemző és kormánytanácsadó szerint „az indiai-kínai határ forróbbá vált az indiai-pakisztáninál". Tawang akkor vált a modern India részévé, amikor a tibeti vezetők 1914-ben szerződést írtak alá angol tisztekkel egy határvonalról a Tibet és a britek által kormányzott India között, ez McMahon vonal néven vált ismertté. Tawang a vonaltól délre került. A vonalat kijelölő szimlai egyezményt Kína nem ismerte el.

„Mi elismerjük, mert mi kötöttük róla a megállapodást" - jelentette ki a száműzött tibetiek kormányának miniszterelnöke, Szamdhong Rinpocse. „Ha ma Kína is elismerné, ez az akkori tibeti kormány hatalmának elismerését is jelentené". Kína a 2008 évi tibeti etnikai zavargások óta egyre ellenségesebb magatartást tanúsít a dalai láma iránt. Idén márciusban diplomáciai ágyúit India ellen fordította Tawang ügyében, blokkolta az Ázsiai Fejlesztési Bank 2,9 milliárd dolláros Indiának szóló kölcsönét, mert az összegből 60 millió dollár Arunácsal Pradés vízszabályozását segítette volna. A kölcsönt június közepén Kína heves tiltakozása ellenére jóváhagyták, Peking pedig írásos nyilatkozatban szögezte le: „Kína erőteljesen tiltakozik a lépés ellen, amely nem befolyásolhatja sem a Kína és India közötti kiterjedt területi vitát, sem Kína alapvető álláspontját Indiával fennálló határkérdéseit illetően."

Májusban az indiai légierő azóta nyugdíjba vonult parancsnoka, Fali Homi légimarsall az egyik vezető indiai lapnak azt mondta, hogy Kína nagyobb fenyegetést jelent, mint Pakisztán. Júniusban J. J. Szingh, Arunácsal kormányzója Pradés, az indiai hadsereg nyugalmazott főparancsnoka bejelentette, hogy az elkövetkező években két hadosztállyal, mintegy 50-60 ezer katonával növelik a határtérségben az indiai fegyveres erőt. négy Szuhoj bombázót azonnal egy közeli légitámaszpontra vezényeltek.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök 2005 évi indiai látogatása óta a két ország 13 tárgyalási fordulót bonyolított le a határról. A legutóbbi találkozóra az elmúlt hónapban került sor, minden eredmény nélkül. Az állandó tárgyalások Taylor Fravel, a Massachusetts Institute of Technology, a MIT kínai határokkal foglalkozó szakértője szerint önmagukban is „jelzik, mennyire kezelhetetlen ez a vita."

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb