Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

IMF-helyeket kap Kína

2010. október 26./hvg.hu/TibetPress

A G-20-ak „történelminek” nevezett megállapodást zártak le szombaton és megreformálták a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az alku eredményeként Európa két helyet átad az alap igazgatóságában, hogy a felemelkedő gazdaságok nagyobb felelősséget vállaljanak a valuták értékének megállapításában.

A dél-koreai Gyeongju városában tartott megbeszélésen a G-20-ak pénzügyminiszterei meglepő alkut kötöttek, hogy a felemelkedő nemzeteknek nagyobb szavuk legyen a Nemzetközi Valutaalapban. Ezzel elismerték, hogy a gazdasági hatalom gyorsuló ütemben tolódik el a nyugati ipari nemzetektől – derül ki az EurActiv.com és a Reuters közös beszámolójából.

A megállapodás szerint az IMF kvóták (befizetés alapján meghatározott szavazati arány) több mint 6%-át átadják azoknak a felemelkedő gazdaságoknak, akiknek az alapban lévő befolyásuk nem tartott lépést gazdasági fejlődésükkel.

Kína megelőzi majd a hagyományos nagyhatalmakat, Németországot, Franciaországot és Angliát, hogy a mostani hatodik helyett a harmadik legbefolyásosabb tagja legyen a Valutaalapnak. India, Oroszország és Brazília szintén nagyobb befolyással fog rendelkezni: nagyobb szavazati arányt kap, több pénzügyi kötelezettsége lesz és hozzáfér majd az IMF alapokhoz.

A megállapodás szerint Európa két helyet ad majd át a valutaalap 24 fős igazgatótanácsában.

Az Egyesült Államok az európai befolyás ennél is nagyobb mértékű csökkentésére törekedett az igazgatótanácsban, de belement a kompromisszumba azzal a feltétellel, hogy megőrizheti vétójogát az alap legfontosabb döntéseiben.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója történelminek nevezte a megállapodást: „Ez az intézmény irányításában valaha történt legnagyobb reform” – mondta.

„A panaszunk az volt, hogy a kvóták elosztásának tükröznie kellene a valóságot és a jelenlegi gazdasági erőket”, mondta az indiai pénzügyminiszter, Pranab Mukherjee. „Ellenkező esetben aláásta volna az intézmény hitelét. Most ezt korrigáltuk.”

Kereszttűzben az Egyesült Államok
A november 11-12-i G-20 szöuli csúcstalálkozót megelőző kétnapos megbeszélés fő célja a valutaterhelés enyhítése volt, amely néhány közgazdász félelme szerint kereskedelmi háborúhoz is vezethet.

A találkozón az Egyesült ÁllamokNémetország és Kína kereszttüzébe került a meglehetősen laza monetáris politikája miatt, amellyel életet szeretne lehelni a lomha amerikai gazdaságba.

A német gazdasági miniszter, Rainer Bruederlevilágossá tette, hogy a könnyítés nem volt helyénvaló.„A túlzott, tartós pénznövelés nézetem szerint, a [valuta] árfolyam közvetett manipulálása”. Bruederle hozzátette, hogy a találkozó eredményei kellemes meglepetéssel szolgáltak, amelyek – mint mondta – túlszárnyalták a várakozásokat.

Közben a fejlődő országok aggódnak, hogy Washington pénzzel árasztja el bankrendszerét, így pumpálva fel a pénzügyi eszközök árát és a valutaárfolyamot. Ez aláássa a növekedés szempontjából számukra fontos export iparágak versenyképességét. Többek között Kína nyugtalankodik amiatt, hogy az Egyesült Államoknak fenti politikája lerontja a dollárt, a világgazdaság fontos pillérét.

Bírálat Pekingnek
Washington ezzel szemben csalódott Kína visszautasítása miatt, mert az nem hajlandó valutáját növekvő gazdasági hatalmát tükröző mértékben felértékelni, és ezzel az USA-val szembeni hatalmas kereskedelmi többletének csökkentését elősegíteni.

„Ha a világ a jövőben képes lesz erős, fenntartható mértékben növekedni [...], akkor azon kell majd dolgoznunk, hogy a globális növekedési modellben nagyobb egyensúlyt érjünk el”, mondta az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Timothy Geithner.

A közlemény finomítása
Az Egyesült Államok igényei bekerültek a csúcstalálkozó végső közleményébe is: a G-20-ak a piac által jobban meghatározott valutaárfolyam-rendszereket tartanának kívánatosnak, amivel elsősorban Kína alulértékelt valutájára céloztak. Az amerikai tisztviselők elégedettek voltak azzal is, hogy a közlemény kötelezte a G-20 tagjait, hogy „tartózkodjanak a kompetitív valutaleértékeléstől”, és szakpolitikák széles körét alkalmazzák a túlzott külső egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A felemelkedő nemzetek számára szerepelt egy ígéret a záró közleményben: az Egyesült Államokra tett burkolt célzással a G-20-ak nyilatkozata úgy fogalmazott, hogy a fejlett országoknak, beleértve befektetési valutával rendelkezőket, óvakodniuk kell a túlzott árfolyam-ingadozástól és a valutaárfolyamok rendezetlen mozgásától.

Chris Turner, a londoni ING Kereskedelmi Bank valuta-stratégiájának vezetője szerint a G-20-ak felülmúlták a piaci várakozásokat az átfogó reform sorozattal: Washington ígéretet tett arra, hogy nem értékeli le a dollárt, cserébe pedig a felemelkedő piacgazdaságok hagyják pénzük felértékelődését.

Ebből a szempontból az IMF szavazatok 6%-ának a fejlődő országoknak történő átadására vonatkozó meglepő megállapodás egy nagy egyezség részének tekintendő.„Az Egyesült Államok most azzal érvel, hogy a nagyobb képviselet nagyobb felelősséggel jár. A felemelkedő nemzeteknek ezért hagyniuk kell, hogy pénzükkel szabadabban kereskedjenek”, mondta Turner egy megjegyzésében.

„Véleményem szerint a mai eredmények azt mutatják, hogy a G-20 jól működik,” nyilatkozta Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.

Háttér
A Nemzetközi Valutaalapban (IMF) a szavazati jogokat az egyes tagországok hozzájárulása alapján számolják ki. Az európai országok számára fenntartott nyolc hellyel az Európai Unió felülreprezentált a valutaalap igazgatótanácsában. A négy legnagyobb uniós donor –Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Olaszország –együttesen az IMF szavazatok 20%-át tartja kezében.

Az Egyesült Államok egymaga az összes szavazat majdnem 17%-át birtokolja. Kína, a felemelkedő hatalom az alap teljes összegéhez kevesebb, mint 4%-kal járul hozzá, így mindössze a szavazati jogok 3,66%-át kapta.

Két EU tagállam, az Egyesült Királyság és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának is állandó tagja.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb