Húros hangszereink nyomában

2011. augusztus 31./OB/TibetPress

A húr szavunk és a húros hangszereink eredete is a távoli Belső-Ázsiában keresendők, ahol őseink, a hunok már az ókorban különleges eszközökből készítettek maguknak hegedűt.

Hun hangszer
Az Ordosz déli felén található Uusin járás adott helyet egy csodálatos hangszer múzeumnak, ahol megismerkedhetünk a húr hun eredetével. A járás kiemelten fontos hun szempontból, hiszen a déli határvidékén emelkedik a csodálatos hun romváros, Tongvancseng, melyet a helyiek csak Fehérvárnak emlegetnek. Ahogyan Haszcsogtu, a múzeum igazgatója elmondta, az ősi kínai Han-shu krónika már tudósított arról, hogy milyen eszközökkel zenéltek őseink. Eszerint a hunok már a Kr. e. 1. században er hu nevű hangszeren játszottak. A kínai szó egyébként a mongol és a magyar húr szót adja vissza. A szót átvették a kínaiak is. A déli szomszédok is rettegett északi szomszédjaiktól tanulták meg ezeknek a hangszereknek a használatát.

A hun húr
Az UNESCO Szellemi Világörökség Listáján 2004 óta szerepel a mongolok ősi hangszere, a morin húr, vagyis a lófejes hegedű. Haszcsogtu elmondta, hogy régen csak húrnak nevezték ezt a hangszert és az eszköz fejére nemcsak lovat faragtak, hanem más állatokat is. A múzeumban látható a legelső, valószínűleg a hunok által is használt eszköz, melyet a nagy merítőkanálból, sanagból készítettek el (a szó egyébként a magyar csanak szó rokona). A favázat bőrrel vonták be és a fogóra állatfejek kerültek.  Milyen különös, hogy a magyar csanakokon is rendre állatfejes figurák figyelhetők meg!