székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A húr szavunk és a húros hangszereink eredete is a távoli Belső-Ázsiában keresendők, ahol őseink, a hunok már az ókorban különleges eszközökből készítettek maguknak hegedűt.
Hun hangszer
Az Ordosz déli felén található Uusin járás adott helyet egy csodálatos hangszer múzeumnak, ahol megismerkedhetünk a húr hun eredetével. A járás kiemelten fontos hun szempontból, hiszen a déli határvidékén emelkedik a csodálatos hun romváros, Tongvancseng, melyet a helyiek csak Fehérvárnak emlegetnek. Ahogyan Haszcsogtu, a múzeum igazgatója elmondta, az ősi kínai Han-shu krónika már tudósított arról, hogy milyen eszközökkel zenéltek őseink. Eszerint a hunok már a Kr. e. 1. században er hu nevű hangszeren játszottak. A kínai szó egyébként a mongol és a magyar húr szót adja vissza. A szót átvették a kínaiak is. A déli szomszédok is rettegett északi szomszédjaiktól tanulták meg ezeknek a hangszereknek a használatát.
A hun húr
Az UNESCO Szellemi Világörökség Listáján 2004 óta szerepel a mongolok ősi hangszere, a morin húr, vagyis a lófejes hegedű. Haszcsogtu elmondta, hogy régen csak húrnak nevezték ezt a hangszert és az eszköz fejére nemcsak lovat faragtak, hanem más állatokat is. A múzeumban látható a legelső, valószínűleg a hunok által is használt eszköz, melyet a nagy merítőkanálból, sanagból készítettek el (a szó egyébként a magyar csanak szó rokona). A favázat bőrrel vonták be és a fogóra állatfejek kerültek. Milyen különös, hogy a magyar csanakokon is rendre állatfejes figurák figyelhetők meg!