Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Hunok a Bajkál-tónál

2011. április 18./barikad.hu/TibetPress

Elődeink, a hunok nagyon sok várost hoztak létre a hatalmas eurázsiai sztyeppei területen. A Bajkál-tó partján feltárult Ivolgában számos olyan lelet került elő, mely a korai magyar leletekkel rokonítható.

A Bajkál-tó szomszédságában, a burját fővárostól, Ulan Udétől mintegy 16 kilométerre lévő Ivolga település közelében két hatalmas erődített város nyomaira bukkantak az orosz régészek és ott az 1960-as évektől A. Davidova vezetésével feltárások kezdődtek és sorra előkerültek hun házak, kemencék és a régészek számos egyéb érdekességre bukkantak. Ivolgának köszönhetően a régészek kissé átformálták a hunokról korábban kialakult kutatói nézeteket.

Nagy mezőváros


 A város egy folyó két partján létesült, az eddigi felmérések alapján észak-déli irányba 350 méterre, míg keletről nyugatra 200 méterre terült el. Ezt a részt fallal vették körül, mely 35-38 méter szélességet ért el, magassága elérte a másfél métert. A települést kutató régészek szerint azért építették olyan magasra a falat, hogy lóval ne lehessen átugratni rajta. Az ásatásokat a belső erőd déli részen kezdték meg, és mintegy 7000 négyzetmétert tártak fel, ahol ötvennégy lakóház került elő és hatszáz szemétgödör tartalmát is áttanulmányozták. A régészek a leletek alapján megállapították, hogy a Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 1. századig fennálló hun városban fejlett volt a fémművesség, a kézműipar, valamint a mezőgazdaság. A régészek megtalálták a vashutákat, ahol a helyi vasércet feldolgozták, hogy helyben fegyvereket, háztartási, valamint mezőgazdasági eszközöket készítsenek. Kiderült, hogy helyi kerámiákat készítettek, sem a mintázatot, sem a formákat nem vették át másoktól. Ugyanez vonatkozott a mezőgazdasági eszközökre, azok is saját fejlesztésűek voltak, nem pedig a kínai mintát utánozták.

Bioházak

A házak többségét félig földbe mélyesztették, a tetőzetét pedig fából ácsolták. A házak rekonstrukciójuk alapján nagyon hasonlítnak a korai Árpád-kori házakra, szinte azok másainak tekinthetők, ahogyan erről már korábban írtunk. A feltárásokból azt is megtudtuk, hogy a várost tervszerűen építették fel: a házakat sorba és blokkokba rendezték. Az egyes helyeket pedig hosszú, árokszerű gödrökkel választották el egymástól. A régészek találtak csónak maradványokat, meg is lepődtek, mert azokat nem fából, hanem jórészt lóbőrből készítették.

Halászat

A finnugrászok szerint a magyarság a halászatot és a hallal kapcsolatos szavait Szibériából hozta magával, amikor még a vogul és osztják nemzetségek között élt. Ezt az elméletet is a sutba dobhatjuk, arra azóta jócskán rácáfoltak a korai szkíta és hun leletek. Közép-Ázsia ma félsivatagos térségéből rengeteg hal ábrázolás került elő, ezek közül néhányat láthattunk a hazai szkíta kiállításon. Mit jelent ez számunkra? Halászat nemcsak a fenti kis szibériai népeknél volt ismert, hanem szkíta és hun őseink már jóval korábban hasznosították a folyók és tavak kincseit. Ivolga városa jó példa arra, hogy a folyó mellett és a Bajkál-tó körül élt hunok mindennapos étele volt a hal. A temetőben megtalált hun csontok vizsgálata ugyanis azt mutatta, hogy az ott élők főleg halat ettek, ugyanúgy, mint a burjátiai Deresztujnban feltárt hasonló korú telepen, vagy éppen a mongóliai Burhan tolgoj nevű hun településen. Ráadásul a hunok csónakokat is készítettek maguknak. Különös, hogy nem fából ácsolták, hanem a halászathoz szükséges eszközt lóbőrből készítették el.

OB

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb