Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Human Rights Watch 2012-es jelentése a tibeti helyzetről

2013. február 13./hrw.com/TibetPress

Kína általános helyzet
Az új kínai vezetés, amely a Kommunista Párt állandó bizottságának a 2012. November 18-i pártkongresszuson megválasztott hét tagjából áll, hatalomba lépésével lezárult a Hu Csin-tao és Wen Csia-bao vezetése alatt eltelt évtized.

Irányításuk alatt Kínát a tartós gazdasági növekedés és az urbanizáció jellemezte, az ország globális hatalommá vált, de az emberi jogok területén vajmi kevés előrelépés mutatkozott. A kormány visszafogta az igazságszolgáltatás támogatását, tanúja volt a társadalmi elégedetlenség jelentős fokozódásának, beleértve az elmúlt évtizedben tapasztalt legsúlyosabb etnikumok közötti összetűzéseket Tibetben és Hszincsiangban, és kiterjesztette a biztonsági erők hatalmát.

A kínai embereknek nem volt beleszólásuk az új vezetőik kiválasztásába, ami ráirányítja a figyelmet arra, hogy az országnak az elmúlt harminc évben tapasztalt gyors fejlődése ellenére, a kormány továbbra is a tekintélyelvű egypártrendszer része, amely önkényesen korlátozza a szólás-, a gyülekezési- és a vallásszabadságot, tiltja a független szakszervezetek és emberi jogi szervezetek működését, és a párt felügyelete alatt tartja az összes bírói testületet. A kormány továbbá cenzúrázza a sajtót, az internetet és a kiadóvállalatokat, és kimondottan elnyomó politikákat alkalmaz a nemzetiségi területeken Tibetben, Hszincsiangban (Ujgúria)  és Belső-Mongóliában.
Ugyanakkor az állampolgárok egyre nagyobb mértékben készek szembefordulni a hatóságokkal létfenntartási kérdésekben, így például a földkisajátítások, a kényszerkilakoltatások, a hatalommal való visszaélés a korrupt káderek részéről, a diszkrimináció és a gazdasági egyenlőtlenségek terén. A jogérvényesítési jelentések alapján elmondható, hogy a hivatalos és a tudományos statisztikák szerint 250-500 tüntetésre kerül sor naponta, amelyeken tízezer vagy akár több tízezer ember vesz részt. Vállalva a kockázatot az internet használók és a reform-orientált media határozottan tágítja a cenzúra határait azzal, hogy kiáll a jogállamiság és az átláthatóság mellett, feltárja a hivatalos jogtalanságokat, és politikai reformokra szólít fel.
Bizonytalan jogi helyzetük és a hatóságok általi megfigyelésük ellenére a civil társadalmi csoportok továbbra is tevékenységük kiterjesztésére törekszenek. Aktivisták infomális, de elkötelezett csoportja követi nyomon és dokumentálja az emberi jogi eseteket az országos weiquan (jogvédő) mozgalom keretében. Ezek az aktivisták megtorló állami intézkedések veszélyének vannak kitéve.

A kormány bejelentette a 2012-2015-ös “Nemzeti Emberi Jogi Cselekvési Tervében”, hogy eleget fog tenni nemzetközi jogi kötelezettségeinek az emberi jogok terén az újonnan bevezetett, bizonytalanul meghatározott “gyakorlatiassági elv” mentén, amely eltávolodást jelent az emberi jogok egyetemlegességének elvétől, amely mellett a korábbi retorika szerint elkötelezte magát. Úgy tűnik, az új elv egy újabb megközelítése a kormány által gyakran ismételt érvelésnek, miszerint Kínában “a nemzeti feltételek” nem engednek teret a részvételi politizálásnak.

Tibet
A helyzet a Tibeti Autonóm Régióban (TAR) és a vele szomszédos Csinghaj, Szecsuán, Gansu és Jünnan tartományok tibeti autonóm területein feszült maradt a Tibeti-fennsíkon 2008-ban végigsöprő tüntetéshullám brutális leverése után, illetve azon intézkedések bevezetése nyomán, amelyek arra szolgálnak, hogy minden tibeti kolostor kormányhivatalnokok közvetlen irányítása alá kerüljön, akik folyamatosan a kolostorokban fognak állomásozni.
A kormányzat még adós azzal, hogy a tibeti emberek szélesebbkörű autonómia iránti igényére reagáljon, mégha az ország autonómia törvényének nemzeti kisebbségek által lakott területekre vonatkozó szabályozása szűk keretein belül is. E jelentés készítésének időpontjában 85 tibeti gyújtotta fel magát (azóta máig 101, a szerk.) az első feljegyzett eset, 2009. február 27-e óta, egyedül 2012-ben 72 önégetés történt. Legalább 69 személy életét vesztette az önégetők közül.

A kínai biztonsági erők továbbra is jelentős létszámban állomásoznak a tibeti területeken, a hatóságok pedig továbbra is szigorúan korlátozzák a beutazást e területekre, különösen az újságírók és külföldiek esetében. Azokat a tibetieket, akikről azt feltételezik, hogy kritikusak a politikai, vallási, kulturális vagy gazdasági állami politikákkal kapcsolatban, következetesen “szeparatizmussal” vádolják. Június 18-án a szecsuáni tartományi bíróság hét éves börtönbüntetésre ítélte Jonten Gyaco, vallási elöljárót, azzal a váddal, hogy információt terjesztett a tibeti helyzetről, és külföldi emberi jogi szervezetekkel tartott kapcsolatot.
A titkos letartóztatások és a fogságban történő kínzások továbbra is általánosak. Júniusban egy 36 éves szerzetes, Karvang belehalt a rendőrségi fogdában elszenvedett bántalmazásokba Ganziban (Kardze tibetiül). Május közepén tartóztatták le azzal a váddal, hogy plakátokat ragasztott ki, amelyekben Tibet függetlenségére buzdított.

A Tibeti-fennsíkon felépítendő “Új Szocialista Vidék” elnevezésű kormányprogram keretében  a kormány továbbra is hatalmas fejlesztési programokat folytat, amelyek a vidéki lakosság mintegy 80%-ának kötelező áttelepítésével, illetve letelepítésével jár. Az áttelepítési politika – a kínai kormányzati források állításaival ellentétben – nem biztosít hatékony választási lehetőséget az érintettek számára, és a velük való őszinte párbeszéd nélkül zajlik, miközben a kompenzációs intézkedések homályosak és elégtelenek. A hagyományos megélhetésüktől megfosztott pásztoroknak romló életszínvonallal kell szembesülniük, és egyre inkább kormányzati segélyekre szorulnak.

Hszincsiang
Terrorizmus ellenes és antiszeparatista tevékenység köntösébe bújtatva a kormány az etnikai megkülönböztetés mindenre kiterjedő rendszerét tartja fenn az ujgúrokkal és más etnikai kisebbségekkel szemben a Hszincsiang Ujgúr Autonóm Régióban, és jelentősen csorbítja a vallási és kulturális hagyományok megnyilvánulását. Általánosak a politikai okokból végrehajtott letartóztatások.

Az ujgúr lakosság körében tapasztalható átható félelem légköre hozzájárul a növekvő etnikai polarizációhoz. Ehhez a barátságtalan légkörhöz több tényező járul hozzá, így a mindenütt jelenlévő titkosrendőrség, a közelmúltban történt nyomtalan eltűnések és a nyilvánvalóan átpolitizált bíróságok. Az Ürümcsiben 2009 júliusában lezajlott megmozdulások öröksége szintén hozzájárul ehhez a polarizációhoz, hiszen ez volt a közelmúlt kínai történelmének legtöbb halálos áldozattal járó etnikai konfliktusa. A kormány nem adott számot a megmozdulások után letartóztatott sok száz ember sorsáról, nem vizsgálta ki a fogvatartottak megkínzásával és a velük való rossz bánásmóddal kapcsolatos súlyos vádakat, amelyek menekültek és külföldön élő rokonok beszámolóiban kerültek a felszínre, és nem adott közzé az áldozatok számára és nevére vonatkozó konkrét információkat, akik többségében kínaiak voltak.

Számos véres incidens történt az év folyamán a vallási és kulturális hagyományok megnyilvánulásának egyre fokozódó korlátozása mellett. Az egyik legsúlyosabb esetre február 28-án került sor, amikor ujgúrok egy csoportja egy, a kormány által illegalitásba vonult szélsőséges vallási vezetőnek tartott személy vezetésével járókelőket támadott meg Jecsen (Kargilik ujgúr nyelven) egyik főként kínaiak lakta utcájában. Legalább 12 embert öltek meg. A vallási vezetőt, Abdudukeremu Mamutot március 26-án halálraítélték.
A hagyományos ujgúr negyedek földig rombolásának politikája, és a lakosság áttelepítése vagy erőszakos kilakoltatása, valamint a Hszincsiang nomád állattartó lakossága nagyrészének letelepítését célzó kampány a leglátványosabb elemei a 2010-ben bevezetett átfogó fejlesztési politikának, amely arra szolgál, hogy csökkenjenek a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, emelkedjen az etnikai csoportok életszínvonala, és hozzájáruljon “a szeparatista érzések letöréséhez”.

Tibeti menekültek Nepálban
A növekvő kínai nyomás következtében a kormány továbbra is gátolja a tibeti menekültek biztonságos eljutását Indiába. 2012-ben a hatóságok akadályozták a tibetiek és a tibeti származású nepáliak békés gyűléseit, beleértve tüntetők őrizetbevételét a Nepáli Legfelsőbb Bíróság határozatainak be nem tartása miatt.

A kormány továbbra is megtiltja a tibetieknek, hogy nyilvánosan megünnepeljék az ünnepeiket, így a Tibeti Új Évet. Márciusban száz tibetit tartóztattak le Kathmanduban, akik azért vonultak fel, hogy megemlékezzenek a kínai uralom elleni tibeti népfelkelés 53. évfordulójáról. Szeptemberben a rendőrség letartóztatott hét tibetit Kathmanduban. Hatot közülük még aznap elengedtek, de egyikőjüket bűncselekmény elkövetésével vádolták meg.

Szeptemberben, miután a tibeti menekültek képviselői találkoztak Robert O. Blake-kel, az USA Dél- és Közép-Ázsiáért felelős államtitkár helyettesével a nepáli kormány azt a kérdést intézte az amerikai nagykövetséghez, hogy a nepáli hatóságokat miért nem tájékoztatták a készülő találkozóról.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb