Jókora politikai vihart kavarhat az idei Szaharov-díj. A kétszáz halálos áldozatot követelő márciusi tibeti zavargások elfojtása, valamint a pekingi „diktatúraolimpia” évében ugyanis két, Kína-ügyben meglehetősen érintett személyt is jelölt az Európai Parlament a testület legrangosabb emberi jogi díjára. Az egyikük a Nobel-békedíjas tibeti Dalai Láma, akit a pekingi kormányzat szeparatistának tart, s az elmúlt hónapokban rendkívül éles támadásokat intézett ellene. A tibeti vezető mellett a bebörtönzött kínai demokráciapárti aktivista, Hu Csia is a nyolcfős listán van. Őt a kínai demokrácia- és környezetvédő mozgalmak támogatásáért nem kedvelik Pekingben, tavaly decemberben letartóztatták, most áprilisban három és fél év börtönre ítélték. Az idén mindketten díszpolgári címet kaptak Párizstól. Ha valamelyikük nyerné az idei Szaharov-díjat, az minden bizonnyal éles kínai tiltakozást váltana ki, ami tovább ronthatja az amúgy sem problémamentes viszonyt az emberi jogokra érzékeny EP (és így az EU), valamint a kínai vezetés között. A Szaharov-díjra esélyes még Íngrid Betancourt volt kolumbiai elnökjelölt, akit hat év rabság után nemrég szabadított ki a kolumbiai hadsereg a FARC szélsőbaloldali gerillaszervezet fogságából, Morgan Tsvangirai zimbabwei ellenzéki vezető, Apollinaire Malu Malu, a kongó választási bizottság elnöke, Alekszandr Kozulin belorusz politikai elítélt és az Európai Roma Jogok Központja.

Az EP külügyi bizottsága szeptember 22-én három jelöltre szűkíti a listát, a végső döntést október közepén hozzák meg, a díjat december 17-én adják át Strasbourgban. A Szaharov-díjat korábban olyan személyeknek ítélték oda, mint Nelson Mandela vagy Aung San Suu Kyi házi őrizetben lévő burmai ellenzéki vezető.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: