A Tibetről szóló határozati javaslat elfogadására most még nagyobb szükség van, mint májusban, amikor legutóbb téma volt - mondta Balog Zoltán (Fidesz) a javaslat részletes vitájában kedden az Országgyűlésben.

A képviselő kifejtette, részben vagy egészben megszűntek azok az "érzékenységi pontok", amelyek miatt korábban nem tárgyalták a Tibet ügyében előterjesztett határozati javaslatot; véget ért ugyanis az olimpia, a földrengés által teremtett helyzet nem aktuális már, és a hivatalos látogatások is megtörténtek.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke utalt a KDNP-s Szászfalvi László módosító indítványára, amely szerint, miközben felhívják az emberi jogok tiszteletére Kínát, hangsúlyozzák azt is, hogy fontosak a baráti kapcsolatok. Azonban "a kínai-magyar barátság és az emberi jogokról való lemondás nem csereszabatosak" - mondta Balog Zoltán.

A fideszes képviselő szerint Kína a pekingi olimpiával sem ért el átütő sikert az emberi jogok tekintetében. Az Amnesty International jogvédő szervezet jelentésére hivatkozva azt közölte, hogy az olimpia ideje alatt sok esetben tagadták meg aktivistáktól a békés demonstráció jogát, többüket pedig elfogták és megbüntették. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is bebörtönzik azokat a kínai újságírókat és aktivistákat, akik megpróbálnak hírt adni az emberijog-sértésekről.

A magyar kormány álláspontjával kapcsolatban Balog Zoltán emlékeztetett, hogy nyáron "mindenféle viharok keletkeztek" tibetiek Magyarországra érkezése és itt tartózkodása körül. Nincs megoldva az a kérdés, hogy tibetiek ugyanúgy tartózkodhassanak Magyarországon, mint más hátrányos helyzetű népcsoportok tagjai - tette hozzá. Megjegyezte: ezek mind aláhúzzák határozatuk szükségességét.

A Tibet ügyében címmel előterjesztett országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját az ülés elnöke lezárta, a benyújtott módosító javaslatokról pedig várhatóan a következő ülésen döntenek majd.

Az Országgyűlés hétfőn 188 igen, és 186 nem szavazat mellett vette napirendre az indítványt, amelyet 189 igen, 184 nem, és 2 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátott. Az MSZP mindkét esetben nemmel szavazott. A Tibetről szóló határozati javaslatban - amelyet a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ egy-egy képviselője jegyez - az Országgyűlés felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszaknak, valamint felhívja a magyar kormányt arra, támogassa Peking és Őszentsége a Dalai Láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.

A sok vitát kiváltó előterjesztés tárgyalását tavasszal szintén az MSZP ellenében vette napirendre a Ház, és általános vitája le is zajlott. A részletes vitát ezt követően nem tűzték napirendre, mert Szili Katalin június elején Kínába utazott, és a javaslat diplomáciai feszültségeket okozhatott volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is azt kérte a pártoktól, ne folytassák a vitát a Kínát elítélő határozatról.

A Fidesz május végén és június elején ismét kezdeményezte a napirendre vételt, és mivel ez másodszorra sem sikerült, amikor csak két voks hiányzott, a Fidesz-frakció pénzbüntetéssel sújtotta igazolatlanul hiányzó képviselőit.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: