Hatalmas tátongó lyukak

2015. június 21./Világutazó/TibetPress

eredeti cikk

Néhány hete egy hatalmas, tátongó lyukról készült fotóval volt tele az egész sajtó, akkor sokan úgy gondolták csak egy ügyes Photoshop trükknek köszönhető a felvétel, azóta azonban kiderült messze nem erről volt szó. Nézzük miről is van szó pontosan és hol találkozhatunk ezekkel a képződményekkel.

 

A víznyelő a természetben előforduló felszíni karsztjelenség egyik fajtája. A jelenség akkor jön létre, ha a talajfelszín alatti karsztkőzet (mészkő v. dolomit) az esővíz hatására meggyengül és a kőzet repedésein át bejutó és leszivárgó víz kisebb-nagyobb barlangokat váj. Ha a meggyengült kőzet felszíni rétege a ránehezedő terhelés hatására beomlik és meglepően szabályos akár több száz átmérőjű víznyelő is létrejöhet. Bár a víznyelő keletkezése a természetben nem ritka jelenség, az emberi tevékenység is felgyorsíthatja létrejöttüket.

Guatemala
A heves esőzésekkel kísért Agatha trópusi vihar nyomán keletkezett 2010 júniusában, Guatemalában ez a 60 méter mély víznyelő, melyben egy háromemeletes épület is eltűnt. Valószínűleg ebben az esetben az elmaradott csatornarendszer is hozzájárult a katasztrófához, ugyanis a kutak a karsztkőzetben kialakult mesterséges víztározóból elszívják a vizet ezzel csökkentve bennük a nyomást, ennek hatására pedig megnő a beomlás veszélye.

 

2007-ben szintén a több hetes heves esőzések hatására jött létre a képen látható 100 méter mély víznyelő, mely közel egy tucat házat nyelt el ezzel három embert halálát okozva.

 

Egy floridai kertvárosi udvaron 1981 májusában egy lyuk keletkezett mely először egy platánfát nyelt el, majd a következő órákban az egyre táguló lyukba belezuhant egy családi ház, majd öt autó végül egy egész parkoló és a városi uszoda nagy része is. Orlando városának Winter Park nevű kerületében végül egy futballpálya méretű szakadék tátongott, de személyi sérülés nem történt.

 

FloridaSzintén Floridában Mulberryben 1994-ben keletkezett ez az 56 méter mély víznyelő az IMC-Agrico bányavállalat hulladéktelepén. Ebben az esetben a kémiai folyamatok is elősegítették a lyuk kialakulását.

 

Portugália
Igazán szerencsésnek mondhatja magát az a buszsofőr, aki ezt a buszt vezette. 2003 novemberében Lisszabonban a központi pályaudvar környékén egyszer csak az álló busz előtt megnyílt a föld. Szerencsére a sofőr egyedül ült a buszban és sikerült kimenekülnie mielőtt a jármű eltűnt a 30 méter mély lyukban.

 

Venezuela
1961-ben egy pilóta fedezte fel a Jauá-Sarisarinama Nemzeti Parkban található Sarisarinama Tepui víznyelőket Venezuelában. Ezek a 350 méter átmérőjű és legalább ugyanolyan mély dolinák szinte tökéletes kör alakúak. A terület a buja erdőknek és vízeséseknek köszönhetően szinte teljesen elszigetelt, így először csak 1974-ben sikerült megközelíteni.

 

Mexikó

 

A Yucatán-félsziget cenote képződményeiről egy korábbi posztban olvashatsz. Katt a képre!

Alabama
Neversink Pit-et 1998-ban fedezték fel. Ez a 15 méter mély víznyelő különleges páfrányoknak ad otthont és nem utolsósorban gyönyörű látnivaló, mely a barlangászok kedvelt célpontja. Az Egyesült Államokban számos karsztvidék található (Missouri, Arkansas, Kentucky, Észak-Alabama, Texas, Florida), ahol nem ritkák az ehhez hasonló képződmények.

 
 

Belize
Igazi szépségek a vizekben található Blue Hole névre keresztelt természeti jelenségek.Egyik leghíresebb a Great Blue Hole, mely 60 kilométerre található Belize partjaitól a Lighthouse-zátony közepén a Karib-tengerben.

 

A kék lyuk 300 méteres átmérője szabályos kör alakú, melyben a vízoszlop magassága kb. 145 méter. Ez a hatalmas mélységkülönbség okozza a színkülönbséget a sekély vízhez képest. Ezt a különleges természeti szépséget 1971-ben Jacques-Yves Cousteau beválasztotta a tíz legjobb búvárkodásra alkalmas terület közé és azóta is közkedvelt merülőhely, melyet 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánítottak.
Keletkezésük hasonló, mint szárazföldi társaiké. Az utolsó jégkorszak idején a tengerek szintje 120 méterrel volt alacsonyabb, így a zátony a felszínre került és beindult a karsztosodás folyamata, aminek végén a barlang teteje beszakadt és létrejött a víznyelő. Amikor a tengerek szintje úja emelkedni kezdett ezek az aknák megteltek vízzel és kialakultak a kék lyukak.