"Halálos" tüntetés a kanadai bányászat ellen Tibetben

2009. június 27./CTVBC:CA/WTN/TibetPress

2009. június 25. csütörtök
Tibeti szimpatizánsok tibeti zászlókba burkolózva halottnak tetették magukat egy Vancouveri bányásztársaság részvényeseinek találkozóján szerdán, hogy nyomást gyakoroljanak a társaságra, álljon el szándékától, hogy újabb bányát nyit Tibetben.

A Continent Minerals találkozóján történt ‘haláleset’ a tibetiekkel való szolidaritás kifejezésére szolgált, akik azt mondják, ők nem egyetek bele, hogy ásványkincseik nagymértékű kiaknázásával a külföldi cégek "kihúzzák a lábuk alól a talajt." Mondta a tüntetés szervezőinek egyike, a Students for Free Tibet (Diákok Szabad Tibetért) Kanada igazgatója, Tsering Lama. "Nincs hozzá joguk, hogy Tibetben legyenek." - mondta Lama. "Addig amíg a tibetiek nem akarják a cégnek nincs hozzá joga, hogy elvegye ami nem az övé."

A Continent Minerals a Huner Dickinson részvénytársasággal együttműködve próbafúrásokat végez Közép-Tibetben egy Shethongmon nevű telephelyen, ahol arany- és rézbányát akar nyitni. Ez is egyike az utóbbi hét kanadai bányásztársaságnak, amely vagy feltárásokat végez, vagy bányászatot folytat Tibetben. A legnagyobb ilyen bánya az El Dorádo (részvénytársaság) tulajdona, ami 42 millió dollárnyi aranyat termel ki évente. A Continental azt mondja, ő iskolákat és utakat épít, és alkalmazza a helyi lakosokat. Mint mondja, ez összhangban van a kanadai kormány elveivel, tudván, hogy a kínai kormány is igényt tart a területre. "A Kínai Népköztársaságon belül, tibeti etnikum által lakott területen működünk." - mondja Dickson Hall.  "Annyi helybéli tibetit szeretnénk alkalmazni amennyit csak lehetséges, és emelni szeretnénk az életszínvonalukat. Úgy gondoljuk, ez a bányák fejlesztése által válik lehetővé."

A Vancouveri tüntetésen Lama felolvasta a követeléseiket, és leveleket adott át a részvényeseknek. A tüntetők megpróbálták lefilmezni amint ezt teszi, de a társaság és a hotel biztonsági emberei kivezették őket. A három ‘halott’ tüntető legalább fél órán át feküdt a tanácsterem előtt, míg végül őket is ki nem kísérték.

A történtek után Lama elmondta, azt tudja, hogy a részvényesek hallották amite ő felhívta a figyelmet, de azt már nem, vajon elhiszik-e, hogy a társaság kifosztja és kisajátítja a területet. "Úgy érzik ez semmiben sem különbözik British Columbia vagy Mexikó esetétől, ami szerintem egyszerűen hihetetlen, csak azért mert British Columbiában az embereket nem tartóztatták le vagy ölték meg azért, mert kiálltak a szólásszabadságért.