A Himalája magas területein fekvő gleccserek gyorsabban hanyatlanak, mint eddig gondolták, ezzel közel egy milliárd, Dél-Ázsiában élő ember kerül veszélybe, mert ivóvíz-készletük elfogyhat

India, Kína és Nepál területén mintegy 15 ezer gleccser pettyezi a Tibeti-fennsíkot. Ott, mintegy 7200 méterrel a tengerszint felett, a ritkás, fagyos levegőn úgy tűnhet, a jég biztonságban van a globális felmelegedés hatásaitól.

Ám egy új, a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint, ennek éppen ellenkezője bizonyult be. Lonnie Thompson amerikai kutató és csapata 2006-ban járt a Himalája középső régiójában, hogy a Naimona'nyi gleccsert tanulmányozza. A kutatók ott is némi olvadásra számítottak. A hegyi gleccserek a kilencvenes évek óta világszerte zsugorodnak, és nem volt semmi oka annak, hogy ennek a gleccsernek helyzete - mely vízzel látja el a hatalmas Indust és a Brahmaputra folyót -, más lenne.

Ám, amikor a kutatók mintákat vettek a jégfolyamból, az eredmények megdöbbentették őket. A gleccserek korát a jégbe temetett radioaktivitás nyomainak kutatásával lehet megfejteni. Ezek az amerikai és szovjet, az ötvenes-hatvanas években zajlott atombomba-tesztelések maradványai. A Naimona'nyi mintákban nem volt jele a teszteknek. Valójában a gleccser olyannyira elolvadt, hogy a jégfolyam így feltárt felszíne 1944-re néz vissza.

"Nagyon meglepett minket, hogy nem találtuk meg az 1962-63-as rétegszintet, és még inkább meglepett, hogy az 1951-562-es jelzéseket sem találtuk"– mondja Thompson. A világ gleccsereinek több mint húsz éve tartó mintavételezése során, ez az első alkalom, hogy mindkét jelzőréteg hiányzik. A kutató azt gyanítja, ennek oka, hogy a nagy földrajzi magasságban lévő gleccserek, annak ellenére, hogy hidegebb hőmérsékleten vannak, sokkal érzékenyebbek a klímaváltozásra.


Ahogy egyre több hő esik csapdába az atmoszférában, az egyre több párát tart vissza - mondja a szakember. Amikor ez a pára eléri a nagy földrajzi magasságokat, ott összesűrűsödik, a hőt a felső atmoszférába engedi, ahol a magas hegyi területek megérzik a melegedés hatását. "A legmagasabban fekvő területeken évtizedenként átlagosan 0,3 fokos melegedés figyelhető meg" – mondja Thompson. "Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület előrejelzései szerint 2100-ra a melegedés három fokos lesz. Ám ez a felszínre érvényes, a nagy magasságokban, ahol a gleccserek vannak, akár kétszer ennyi, majdnem hat fokos emelkedés is előfordulhat".

"Még nem láttam ennyire meggyőző erejű vizsgálatot, mint a mostani, mely azt demonstrálná, mennyire bajban vannak bizonyos gleccserek" – mondja Shawn Marshall, a Calgary Egyetem docense. Marshall, aki egyébként Észak-Amerika jégfolyamait vizsgálja, azt állítja, feltűnő, mennyire rosszabb állapotban vannak az Egyenlítő környéki gleccserek, mint azok, melyek a kanadai Sziklás- vagy Cascade-hegységben vannak.

Az eredményeknek komoly hatása lehet arra a több százmillió emberre, akik a Naimona'nyi és egyéb gleccserek vizétől függenek. Senki nem tudja, mennyi víz maradt még a Himalájában, de Thompson szerint annak aránya gyorsan hanyatlik. "A gleccserekre egyfajta víztornyokként lehet gondolni" – mondja. "A nedves időszak alatt a monszunból összegyűjtik a vizet, a száraz évszakban pedig kiengedik azt. Ám hatékonyságuk attól függ, mennyi víz van a tornyokban".

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: