Globális Internetcenzúrát akar az ENSZ

2015. szeptember 28./idokjelei.hu/TibetPress

eredeti cikk

Az elmúlt hónap során az ENSZ számos megkérdőjelezhető és szégyenletes intézkedést hozott. Ezek közül kettőt fontos megemlíteni. Az első a szervezet új terve a fenntartható fejlődésre, aminek elődje Agenda 21-ként vált ismertté (lásd ezt a videót, ha nem tudod miről van szó), utódja pedig, amit 21-es helyett a 2030-as számmal jelöltek, nem egyéb, mint egy üzleti csalás és a Föld védelme helyett, a világ népeinek kizsákmányolását és kordában tartását célozza.

A második hír akár vicces is lehetne, ha nem az ENSZ-re jellemző képmutatásról tenne tanúbizonyságot: Az ENSZ emberjogi paneljét mostantól Szaúdi-Arábia képviselője fogja vezetni.

Az Egyesült Nemzetek nem váratott bennünket túl sokáig újabb húzásával.

A Washington Post cikkéből kiderül, hogy a szervezet milyen cenzúrát javasol kormányainknak az Internet és saját „védelmünk” érdekében:

Az ENSZ Digitális Fejlesztésekért felelős Szélessáv Bizottsága egy elmarasztaló felhívást adott ki „kiber VAWG” címmel, ami magyarul a nők és lányok elleni kibererőszakot jelent. Írásában arra a következtetésre jut, hogy az online zaklatás egy „hatalmas kiterjedésű probléma”, amiről valamennyien hallottunk már.

Az ENSZ megoldásjavaslata azonban egy olyan, a kormányokat és közösségi hálózatokat is érintő, radikális és proaktív irányelv módosítás, ami alapjaiban változtatná meg az Internet működését.

Az amerikai törvények szerint – amelyek a világ legnagyobb online platformjait is kormányozzák – a közvetítő szerepet betöltő szolgáltatók, mint a Facebook vagy a Twitter, nem vonhatók felelősségre a felhasználók tevékenységéért. Az ENSZ azonban most azt javasolja, hogy ezeket a közösségi hálózatokat kötelezzék a proaktív rendfenntartásra a felhasználók profiljai és posztjai terén, valamint, hogy a kormányhivatalok kizárólag azoknak a szolgáltatóknak adjanak engedélyt, akik ezt vállalják.

Az online zaklatás egy valós probléma, de hogy a megoldás minden online kommunikáció cenzúrája lenne, az egyenesen felháborító.

Nem tudni, hogy a valóságban hogyan képzelik el ennek megvalósítását, mivel a jelentés nem igen tartalmaz konkrétumokat, de több alkalommal tanácsolja, hogy a közösségi hálózatok alkalmazzanak erősebb zaklatás-ellenes szabályokat és, hogy a kormányok szigorúan és proaktívan tartassák be ezeket.

Jelentése végén a bizottság arra a következtetésre jut, hogy „a politikai és kormány testületeknek ki kell használniuk engedélyezési kiváltságaikat”, hogy megvédhessék az emberi és női jogokat és csak azoknak a „telekom és kereső szolgáltatóknak” adjanak engedélyt, akik „felügyelik tartalmaikat és azok terjesztését”.

Szóval egy olyan szervezet ad leckéket az emberi jogok védelméről, amelyik Szaúdi-Arábia képviselőjét ültette az emberjogi panel élére. Világos.

Függetlenül attól, hogy valaki fontosnak találja-e ezeket a célokat, a javasolt intézkedések messzemenő hatással lehetnek életünkre. Az ENSZ egy rendőri felügyelettel működő társadalmi közvagyonná alakítaná a ma még szabad világhálót.

Az ENSZ javaslat semmilyen szempontból sem adna megoldást a problémára és annak még a legvisszafogottabb megvalósítása is alkalmatlan a feladatra. Felvilágosíthatjuk az embereket a világhálón leselkedő veszélyekre, megtaníthatjuk nekik, hogy miként viselkedjenek „felelős digitális állampolgárként”, de kötelezni a közösségi hálózatokat, hogy mindent mindenkor megfigyeljenek és online rendőri szerepet töltsenek be, lehetetlen feladat. Ami ennél is rosszabb, hogy ha mégis lehetséges volna, egy ilyen változás megölné az innovációt és a szólás szabadságát.

Ha szerencsénk van, Szaúdi-Arábia vallási rendőrségének vezetője (igen, létezik ilyen poszt) – aki pár éve egy Twitter elleni kirohanásában azt mondta, hogy a közösségi hálózatok, de főleg a Twitter használói „elveszítették helyüket az örökkévalóságban” – ráér éppen, hogy a kezdeményezés élére álljon.