H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Közlemény
2008. december 17-én
délben, az Európai Parlament ünnepélyes ülése keretében adták
át jelképesen a Szaharov-Díjat
Hu Csia kínai
emberi jogi harcosnak. Azért „csak” jelképesen, mivel maga a
kitüntetett nem lehetett jelen, mivel éppen egy pekingi börtönben
sínylődik.
Az alkalomnak
különleges fontosságot kölcsönzött az a körülmény is, hogy
maga a Szaharov-Díj
éppen most érkezett el a 20. évfordulójára. Az évfordulói
rendezvényre a Díj eddigi kitüntetettjei is meghívást nyertek,
akiket nagy lelkesedéssel ünnepelt a Parlament. Többen közülük
éppen hatalmi akadályoztatásuk miatt nem jöhettek el.
Szolidaritásuk kifejezéseképpen az európai képviselők őket is
hangos ünneplésben részesítették. (Mellékeljük az eltelt húsz
esztendő kitüntetettjeinek teljes névsorát.)
Hans-Gert
Pöttering EP-elnök
meghatódott méltatása nyomán a jelenlévők megrendüléssel
hallgatták végig és tekintették meg a fogságban lévő Hu
Csia feleségének
–
titkos
úton eljuttatott – videoüzenetét. A kínai helyzetről szólva,
a törékeny asszony arról is beszámolt, hogy súlyosan beteg férje
életveszélyben van, egy esztendős kisgyermekük pedig még
jóformán nem is látta az apját. Férje azon vallomását is
idézte, hogy „az emberi jogokért – úgy érzi – még mindig
nem tett eleget”. Hu Csia azt reméli és akarja, hogy: „ő
legyen az utolsó fogoly Kínában,
akit a lelkiismereti szabadság elnyomása miatt vetettek börtönbe”.
A díjátadó
ünnepély díszvendégeként jelen lévő Elena
Bonner –
a Béke Nobel Díjas Andrej Szaharov özvegye és harcostársa –
mintegy a Díj névadójának politikai hitvallását idézte, amikor
annak a közös meggyőződésüknek adott hangot, hogy: „egy
politikai döntés soha sem lehet helyes, amennyiben nem erkölcsös”.
„Az emberi jogok terén nem tehetünk engedményeket, hiszen ezeken
alapul az európai civilizáció” – mondotta Bonner asszony.
Említésre méltó,
hogy a Szaharov-Díjnak nem Hu Csia az egyetlen kínai kitüntetettje.
1996-ban Vej
Csing-seng részesült
ebben az elismerésben, akit „a kínai demokrácia atyjának”
szokás nevezni. A reá irányuló európai közfigyelemnek jelentős
része volt abban, hogy a jeles kommunizmus-ellenes harcost 1997-ben
a börtönből szabadon bocsátották, majd az Egyesült Államokba
engedték távozni.
Nem sokkal az
európai parlamenti esemény után, a főépület közvetlen
közelében került sor a különféle nem-kormányzati szervezetek
(NGO) által megszervezett tüntetésre – „Fórum
a Szabadságért és az Emberi Jogokért Kínában” címen.
A szervezők felkérésére három európai parlamenti képviselő is
felszólalt az ember- és polgárjogi szervezetek képviselői
sorában.
Szent-Iványi
István liberális
EP-képviselő szolidaritásáról biztosította a kommunista
diktatúra elnyomottait, és a kínai hatóságok azon ígéretére
emlékeztetett, mely szerint az idei Nyári Olimpiai Játékok nyomán
javítani fognak az emberi jogok terén fennálló helyzeten. Mivel
ez nem történt meg, erkölcsi kötelességünk az
ígéretek teljesítését számon
kérni – hangsúlyozta a képviselő.
Helga Trüpel
EP-képviselő
(Zöldek frakciója) szuggesztív módon számolt be arról a kínai
látogatásáról, melynek alkalmával az akkor még háziőrizetben
lévő Hu Csiát kísérelte meg – végül is sikertelenül –
felkeresni. A képviselő asszony empatikus beszédében az
emberi jogok egyetemes voltára helyezte
a hangsúlyt, és Kína mellett a más országokban elszenvedett
sérelmek orvoslását sürgette.
Tőkés László
EP-képviselő alkalmi beszédében a „kulturális forradalom”
borzalmainak országa és a Ceauşescu-féle
falurombolás Romániája, ezen összefüggésben pedig a tibeti
nép
és az erdélyi
magyarság
sorsa között vont párhuzamot – az 1989-es Tiananmen-téri
lázadás, valamint a temesvári felkelés közelgő 20. évfordulója
viszonylatában. Európai képviselőnk egyebek mellett azt is
fontosnak ítélte, hogy a fennálló kommunista rezsimek elleni
közös fellépés mellett az Európai
Parlament
a szovjet típusú totalitárius diktatúra feletti történelmi
ítélet kimondásával is törlessze adósságát.
A meghívott
vezérszónokok mellett felszólalt – többek között – a
Vietnámi Szervezet a Demokráciáért és az Emberi Jogokért
vezetője, továbbá felolvasták az Emberi Jogok – Határok Nélkül
elnevezésű brüsszeli, valamint a Kínai Emberi Jogok Támogatói
nevet viselő svédországi szervezetek állásfoglalásait.
Remélhető, hogy a
Szaharov-Díj figyelemfelkeltő hatásának, valamint a Dalai Láma
nemzetközi szolgálatának köszönhetően, belátható időn belül
javulás fog beállani a kínai, illetve a tibeti helyzetben.
Fórum
a Szabadságért és az Emberi Jogokért Kínában
Strasbourg,
2008. december 17.