Forum a szabdságért és az Emberi Jogokért Kínában közleménye

2008. december 17./TibetPress

Közlemény
2008. december 17-én délben, az Európai Parlament ünnepélyes ülése keretében adták át jelképesen a Szaharov-Díjat Hu Csia kínai emberi jogi harcosnak. Azért „csak” jelképesen, mivel maga a kitüntetett nem lehetett jelen, mivel éppen egy pekingi börtönben sínylődik.

Az alkalomnak különleges fontosságot kölcsönzött az a körülmény is, hogy maga a Szaharov-Díj éppen most érkezett el a 20. évfordulójára. Az évfordulói rendezvényre a Díj eddigi kitüntetettjei is meghívást nyertek, akiket nagy lelkesedéssel ünnepelt a Parlament. Többen közülük éppen hatalmi akadályoztatásuk miatt nem jöhettek el. Szolidaritásuk kifejezéseképpen az európai képviselők őket is hangos ünneplésben részesítették. (Mellékeljük az eltelt húsz esztendő kitüntetettjeinek teljes névsorát.)

Hans-Gert Pöttering EP-elnök meghatódott méltatása nyomán a jelenlévők megrendüléssel hallgatták végig és tekintették meg a fogságban lévő Hu Csia feleségének – titkos úton eljuttatott – videoüzenetét. A kínai helyzetről szólva, a törékeny asszony arról is beszámolt, hogy súlyosan beteg férje életveszélyben van, egy esztendős kisgyermekük pedig még jóformán nem is látta az apját. Férje azon vallomását is idézte, hogy „az emberi jogokért – úgy érzi – még mindig nem tett eleget”. Hu Csia azt reméli és akarja, hogy: „ő legyen az utolsó fogoly Kínában, akit a lelkiismereti szabadság elnyomása miatt vetettek börtönbe”.

A díjátadó ünnepély díszvendégeként jelen lévő Elena Bonner – a Béke Nobel Díjas Andrej Szaharov özvegye és harcostársa – mintegy a Díj névadójának politikai hitvallását idézte, amikor annak a közös meggyőződésüknek adott hangot, hogy: „egy politikai döntés soha sem lehet helyes, amennyiben nem erkölcsös”. „Az emberi jogok terén nem tehetünk engedményeket, hiszen ezeken alapul az európai civilizáció” – mondotta Bonner asszony.

Említésre méltó, hogy a Szaharov-Díjnak nem Hu Csia az egyetlen kínai kitüntetettje. 1996-ban Vej Csing-seng részesült ebben az elismerésben, akit „a kínai demokrácia atyjának” szokás nevezni. A reá irányuló európai közfigyelemnek jelentős része volt abban, hogy a jeles kommunizmus-ellenes harcost 1997-ben a börtönből szabadon bocsátották, majd az Egyesült Államokba engedték távozni.

Nem sokkal az európai parlamenti esemény után, a főépület közvetlen közelében került sor a különféle nem-kormányzati szervezetek (NGO) által megszervezett tüntetésre – „Fórum a Szabadságért és az Emberi Jogokért Kínában” címen. A szervezők felkérésére három európai parlamenti képviselő is felszólalt az ember- és polgárjogi szervezetek képviselői sorában.

Szent-Iványi István liberális EP-képviselő szolidaritásáról biztosította a kommunista diktatúra elnyomottait, és a kínai hatóságok azon ígéretére emlékeztetett, mely szerint az idei Nyári Olimpiai Játékok nyomán javítani fognak az emberi jogok terén fennálló helyzeten. Mivel ez nem történt meg, erkölcsi kötelességünk az ígéretek teljesítését számon kérni – hangsúlyozta a képviselő.

Helga Trüpel EP-képviselő (Zöldek frakciója) szuggesztív módon számolt be arról a kínai látogatásáról, melynek alkalmával az akkor még háziőrizetben lévő Hu Csiát kísérelte meg – végül is sikertelenül – felkeresni. A képviselő asszony empatikus beszédében az emberi jogok egyetemes voltára helyezte a hangsúlyt, és Kína mellett a más országokban elszenvedett sérelmek orvoslását sürgette.

Tőkés László EP-képviselő alkalmi beszédében a „kulturális forradalom” borzalmainak országa és a Ceauşescu-féle falurombolás Romániája, ezen összefüggésben pedig a tibeti nép és az erdélyi magyarság sorsa között vont párhuzamot – az 1989-es Tiananmen-téri lázadás, valamint a temesvári felkelés közelgő 20. évfordulója viszonylatában. Európai képviselőnk egyebek mellett azt is fontosnak ítélte, hogy a fennálló kommunista rezsimek elleni közös fellépés mellett az Európai Parlament a szovjet típusú totalitárius diktatúra feletti történelmi ítélet kimondásával is törlessze adósságát.

A meghívott vezérszónokok mellett felszólalt – többek között – a Vietnámi Szervezet a Demokráciáért és az Emberi Jogokért vezetője, továbbá felolvasták az Emberi Jogok – Határok Nélkül elnevezésű brüsszeli, valamint a Kínai Emberi Jogok Támogatói nevet viselő svédországi szervezetek állásfoglalásait.

Remélhető, hogy a Szaharov-Díj figyelemfelkeltő hatásának, valamint a Dalai Láma nemzetközi szolgálatának köszönhetően, belátható időn belül javulás fog beállani a kínai, illetve a tibeti helyzetben.
Fórum a Szabadságért és az Emberi Jogokért Kínában
Strasbourg, 2008. december 17.