Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Fogva tartott tibetiek: hazánk megsértette a római egyezményt?

2008. szeptember 9./kedd/MNO/TibetPress

A Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló, Magyarországon az 1993. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően alkalmazandó jogszabályokat még most sem mindig veszik figyelembe hazánkban az illetékes hatóságok – derül ki a tibetiekkel szembeni fellépés kapcsán.

A velük szembeni intézkedést nem érezték jogszerűnek a tavaszi, Tibet melletti tüntetés után eljárás alá volt tibetiek és magyarok, mivel ők a hatályos jogszabályokat betartva jártak el, és a Magyar Köztársaság területén mindenkit megillető véleménynyilvánítási szabadságukkal élve juttatták kifejezésre Tibet függetlensége iránti követelésüket – derül ki a Nemzeti Jogvédő Alapítvány híradásából.

A civilszervezet emlékeztet: 2008. május 9-én a Budapest V. kerületében található Egyetem térnél az érkező kínai állami delegációt spontán tüntetés fogadta, amelynek során többen tibeti zászlót vettek elő, illetve a már világszerte ismert „Free Tibet” szavakat kiabálták. A rendőrség másodperceken belül közbelépett: Hendrey Tibort, a Tibetet Segítő Társaság elnökét és a szervezet további öt aktivistáját – köztük 3 tibeti polgárt – elfogták és előállítottak.

Az elfogott és előállított tibetiek között volt Choegyal Tenzin is – aki a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanít, valamint magyar–tibeti szótár összeállításán dolgozik –, neki egy 2007. év végi kormányrendelet alapján az országot is el kell hagynia, mivel Magyarországon már nem fogadják el az indiai kormány által kiállított igazolványt és utazási dokumentumot.

Az V. kerületi rendőrkapitányság eljárás alá vontakkal szemben 2008. május 9-én kelt határozatával a 218/1999. évi (XII. 28.) kormányrendelet 40/A. §-a szerint minősülő jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértésének elkövetése miatt Hendrei Tibor és három aktivista vonatkozásában személyenként negyvenezer forint, míg két aktivista esetében személyenként harmincezer forint pénzbírságot szabott ki. Az eljárás alá vontak a határozat ellen a rendelkezésre álló jogorvoslat, a kifogás benyújtása mellett döntöttek és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségét kérték.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által benyújtott kifogás eredményeként (képviselőként eljárt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője) a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésével az V. kerületi rendőrkapitányság 2008. május 9-én kelt határozatát megváltoztatta akként, hogy Hendrey Tibor vonatkozásában a kiszabott negyvenezer forint pénzbírságot tízezerre mérsékelte, míg a többi eljárás alá vont esetében a kiszabott pénzbírságot mellőzte, és őket figyelmeztetésben részesítette, azonban továbbra is megvalósultnak minősítette a terhükre rótt szabálysértést.

Az alapítvány állásfoglalása szerint a fenti ügyben hazánk megsértette a római egyezményt. A fenti eset ugyanis jól rámutat arra, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően alkalmazandó jogszabályokat még most sem mindig veszik figyelembe az illetékes hatóságok. Külön ki kell emelni az Alkotmánybíróság 78/2008 (V. 29.) számú határozatában kifejtett jogértelmezést, amely a hivatkozott római egyezmény 11. cikkében foglalt, a gyülekezési joggal kapcsolatos joggyakorlat alapján a bejelentés nélküliségre tekintettel kötelező feloszlatásról rendelkező, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 14. §-ában szabályozott rendelkezést hatályon kívül helyezte.

Ebből következik az, hogy a spontán tüntetést, mindaddig, amíg megőrzi békés jellegét, nem lehet feloszlatni a bejelentetlenségre tekintettel, ahogy a gyakorlatban már az 1993. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően ennek meg kellett volna valósulnia – hangsúlyozza a szervezet.



Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb