Barack Obama amerikai elnök fogadja is, meg nem is a Dalai Lámát: úgy találkozik vele, hogy megadja neki a tiszteletet, viszont ne dühítse fel túlságosan a találkozót hevesen ellenző Kínát.

Obama nem a nyilvánosság előtt fogadja a száműzetésben élő tibeti vallási vezetőt, ahogy azt elődje, George W. Bush tette 2008-ban, amikor átadta neki a kongresszusi aranyérmet, a törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetését. Obama az elnöki rezidencia nyugati szárnyában, a térképszobában találkozik vendégével, nem a magánszárnyban, ahogy azt Bill Clinton tette. A találkozó után nem lesz közös sajtóértekezlet. A tibeti vezetőt még egyetlen amerikai elnök sem fogadta az ovális irodában.

Obama tavaly nyáron – novemberi kínai látogatását szem előtt tartva – elhárította a találkozót a Washingtonban járó vallási vezetővel. Amerikai elnök 1991 óta először döntött így.

A Fehér Ház azzal magyarázta a döntést, hogy az része azoknak a lépéseknek, amelyekkel az Obama-kormány meg kívánja alapozni a Kínához fűződő jó kapcsolatokat. Washington Peking támogatását kereste az észak-koreai nukleáris törekvések visszafogásához, a klímaváltozási egyezmény megkötéséhez és a globális pénzügyi válság leküzdéséhez. Ugyancsak kínai támogatásra volt szüksége Irán feltételezett atomfegyverprogramjával szemben, és el akarta érni, hogy Kína újítsa fel a tárgyalásokat a Dalai Láma képviselőivel.

Lodi Gyaltsen Gyari, a Dalai Láma különmegbízottja a The Washington Postnak elmondta: a vallási vezető egyetértett Obama tavalyi döntésével, ugyanakkor „sok kétely merült fel”. Azt mondta, Obama elutasítása határozottan visszavetette „Tibet ügyét”.

Utalt rá: attól tartottak, hogy Kína Washington gyengeségének tekinti a döntést, és megkettőzi arra irányuló erőfeszítéseit, hogy más, ingadozó államok felszámolják kapcsolataikat a száműzetésben levő tibeti kormánnyal. Emlékeztetett például arra, hogy Kína befagyasztotta a diplomáciai kapcsolatokat Dániával, miután annak miniszterelnöke találkozott a Dalai Lámával, és csak azután újította fel azokat, hogy a dán kormány ígéretet tett, a jövőben előre egyeztet Pekinggel, mielőtt meghívja a Dalai Lámát. Obama tavaly nyári döntése ezenkívül lényegesen ronthatott a tibetiek morálján, mivel úgy foghatták fel, hogy a Dalai Láma vereséget szenvedett.

A különmegbízott a mostani fehér házi találkozóról azt mondta, alkalmat ad arra, hogy az Egyesült Államok és személyesen az elnök megerősítse az Amerika által nagyra becsült értékeket.

Kína ezúttal is élesen tiltakozott az ellen, hogy Obama fogadja a tibeti buddhisták szellemi vezetőjét. A pekingi külügyminisztérium figyelmeztetett: Washington kezelje óvatosan az ügyet, hogy „el lehessen kerülni a további károkat a kínai–amerikai viszonyban”. A kínai vezetés azzal vádolja a Dalai Lámát, hogy Tibet függetlenségéért harcol, a vallási vezető állítása szerint azonban csak azt akarja elérni, hogy Tibet „valódi autonómiát” kapjon.

Washington ezúttal azonban visszaverte a Dalai Láma mellőzésére irányuló kínai nyomást. Bill Burton, a Fehér Ház szóvivője korábban közölte, hogy a Nobel-békedíjas Dalai Láma nemzetközileg elismert vallási és kulturális vezető, és e minőségében találkozik vele az amerikai elnök.

Amerikai elemzők szerint ez a lépés annak a felismerésnek lehet a része, hogy Washington eddigi politikája – hogy tudniillik Peking kedvében járjon – kudarcot vallott. Kína nem fogadta a felé nyújtott kezet, közeledés helyett válaszul agresszív üzeneteket küldött Amerikának. A Politico hírportál szakértője úgy látja: Obama – aki sok bírálatot kapott, amiért halogatta a határozott fellépést Kínával szemben a két ország között feszültséget keltő ügyekben – óvatosan kurzust vált.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: