Fenyít a kínai elnök
2009. július 9./Magyar Hiírlap/TibetPress
Súlyos büntetést helyezett kilátásba a kínai csúcsvezetőség mindazok számára, akik részt vettek a a Hszincsiang-Ujgur autonóm régióban a múlt hét végén kirobbant lázongásokban. Hu Csin-tao államfő gyors hazatérésének ez volt az első látható következménye.
Urumcsiban, a tartomány fővárosában tapintható a feszültség, de a masszív katonai jelenlét miatt nem voltak újabb erőszakos megmozdulások. A hadsereg és a biztonsági erők minden megtesznek, hogy a város han lakosságát és az ujgurokat fizikailag is elszigeteljék egymástól. Katonai helikopterek röplapokkal terítették be a várost, és nyugalomra szólították fel az embereket. A hatóságok folyton a normalitás helyreállítását hangsúlyozzák, "de hogyan lehet normálisan élni, ha ennyi katona van a városban?" – kérdezte egy ujgur nő a BBC helyszíni tudósítóját. A tartomány vezetői kijelentették, hogy a vasárnapi lázadás után fogva tartott mintegy másfél ezer ember közül mindazokat kivégzik, akik bizonyíthatóan öltek az az összecsapásokban.
A letartóztatottak közül eddig senkit nem engedtek szabadon, hozzátartozóik semmit sem tudnak róluk.
A kínai állami sajtó közölte, hogy Hu Csin-tao elnök már szerdán, Olaszországból való hazatérése után azonnal találkozott a kínai kommunista párt politikai bizottságával. Az ülés után kiadott közlemény szerint "Hszincsiang tartomány stabilitásának megteremtése a legfontosabb és legsürgetőbb feladat". A lázadás kitervelői, szervezői és főszereplői megkapják a törvény szerint őket megillető büntetésüket – közölték.
Hu Csin-tao elnöknek nyomós oka volt, hogy ott hagyja a G8 csúcstalálkozóját, és gyorsan rendet csináljon odahaza. Peking októberben ünnepli a Kínai Népköztársaság megalapításának hatvanadik évfordulóját, s mindezt a szent egység, a töretlen harmonikus fejlődés jegyében tenné. Az ujgurok most ezt sodorták veszélybe.
A óriási Hszincsiang-Ujgur autonóm régió egyben az iszlám hatalmas kapuja is: az 1,6 millió négyzetkilométeres tartomány határos Pakisztánnal, Afganisztánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal, de Oroszországgal, Indiával, Mongóliával – s nem utolsósorban Tibettel is.
Kínában hivatalosan 56 nemzeti kisebbség létezik, összlétszámuk sem teszi ki a lakosság kilenc százalékát. Peking a hanok 91 százalékos többségére alapuló nemzeti egység jelentőségét hangsúlyozza, de a BBC szakértője szerint még a hanok között is nyolc olyan nyelvjárás van, amely a többi hétnek érthetetlen "idegen nyelv". Jelentősek az egyéb finomabb kulturális különbségek is: ruházat, étkezés, szokások, öltözködés, viselkedés, nyelvhasználat és egyebek. A kínai elnök mindezt akarja most egységbe rendezni.
