Félrenézték a kínaiak a dino-lábnyomokat

2011. október 18./Ma.hu/TibetPress

A dinoszaurusz-lábnyomok kihatással voltak az ősi kínai folklórra - vélik amerikai, kanadai és kínai kutatók, akik a Geological Bulletin of China kínai akadémiai folyóiratban közölték tanulmányukat.

A tudósok Kína dél-nyugati részén, Csicsiang (Qijiang) megyében, Csungking (Chongqing) környékén fedeztek fel 350-400 dinoszaurusz-lábnyomot az emberi megtelepedés nyomaival együtt. A Lienhua Paocsai (Lianhua Baozhsai) elnevezésű terület - amely Lótusz-hegyi erődítményt jelent - körülbelül hétszáz éven át folyamatosan lakott volt. Ez a világ egyetlen helye, ahol együttesen találhatók dinoszaurusz-lábnyomok és az emberi letelepedés nyomai.

"A kínaiak várat építettek, amely hosszú időn át lakott volt. A kacsacsőrű dinoszauruszok (hadroszauruszok) lábnyomait lótuszleveleknek vélték, ezért nevezték el Lótusz-hegyi erődnek" - hangsúlyozta a leletekkel kapcsolatban Xing Lida, az Albertai Egyetem kutatója.

Csen Jü (Chen Yu) pekingi régész felelevenítette, hogy a buddhizmusban különös jelentőséggel bír a lótusz, amely a béke és a nyugalom jelképe. Ez lehet a másik ok, amiért a helyi lakosok lótusz után nevezték el a térséget, így kérve Buddha áldását.

"A mai Csicsiang megye területén gyakoriak voltak a fegyveres konfliktusok. A Lótusz-hegyi erőd biztonságos menedékhely volt a Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 220) idején" - jegyezte meg Csen Jü.

Adrienn Mayor, a Stanfordi Egyetem ókortörténésze viszont azt emelte ki, hogy a dinoszaurusz-nyomok "nyomot hagytak" a kínai helységnevekben. Így a kínai folklór és a helységnevek útmutatásul szolgálhatnak a dinoszauruszok lábnyomainak felkutatásában.