A Dalai Láma a tibeti határ közelébe látogatott, amit a kínai kormány nem néz jó szemmel. A terület megszerzéséért korábban háborút is vívott Újdelhi és Peking és a régi sérelmek mostanában gyakran felszínre kerülnek. „Már megszoktam Kínától, hogy bárhova is megyek, ellenem kampányol” - reagált a Dalai Láma a kínai külügyminisztérium szóvivőjének, Csin Kangnak (Qin Gang) a szavaira, aki rendkívül lázítónak tartja a vallási vezető vasárnap kezdődött tavangi látogatását India keleti államában, Arunácsal Pradésben, mely országrészt Peking a mai napig nem tekinti Újdelhi jogos tulajdonának. „Azzal, hogy vitatott területre tette be a lábát a buddhista egyházfő, felfedte Kína-ellenes álláspontját”, ami Csin szerint akár a tavalyi felkeléshez hasonló függetlenségi megmozdulást is elindíthat a közeli Tibetben.

A Dalai Láma, elmondása szerint, kizárólag a spiritualitás jegyében érkezett az indiai-kínai határtól mindössze 35 km-re fekvő meseszép városkába, ahol több tízezer hívő ünnepelte érkezését az ország legnagyobb buddhista kolostora előtt. „Egy életre szóló élmény volt őt közelről látni” – nyilatkozta az egyik jelenlévő szerzetes. Sokan Tibetből látogattak el a fennkölt eseményre, hogy meghallgathassák a száműzött tibeti kormány irányítójának előadásait, melyekben méltatta a régió fejlődését és felhívta a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

A vallási vezető nem először kereste fel a települést (az 1959-es száműzetésekor is itt kapott menedéket), a baj csak az időzítéssel volt, ugyanis az utóbbi időszakban rendkívül kiéleződött a Peking és Újdelhi közötti viszony a vitatott terület kapcsán. A probléma továbbra is az 1914-ben a britek által meghúzott McMohan-vonal, ami többek között Tavangot is India szerves részévé tette, és bár az 1962-es határincidens során a kínaiaknak sikerült ellenőrzésük alá vonni, a háborús konfliktus lezárulásával az ismét visszakerült a szomszéd kezébe. Peking követeléséről azonban továbbra sem hajlandó lemondani, és a közel 90 ezer négyzetkilométeres Arunácsal Pradésre úgy tekint, mint Tibet déli nyúlványára, azaz saját tulajdonára. Újdelhi meg is erősítette az ország keleti szélének védelmét, mivel mostanában a kínai oldalról egyre gyakoribbak a határsértések.

Kína a diplomáciai feszültségektől tartva többször is felszólította szomszédját a vallási vezető mostani útjának megakadályozására, ám Újdelhi nem tett eleget kérésének. A vitatott területen a Dalai Láma tiszteletére összegyűlt tömeg is értetlenül áll Peking óhaja előtt: „Mi mind indiaiak vagyunk és azok is maradunk, szóval a kínai nézőpont abszurd” – nyilatkozta a nagyszabású esemény egyik résztvevője.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: