Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Felhők mögött a Nap - filmismertető

2010. január 14. /Hollywood/Film Reviews/TibetPress

A tibetiek 50 éves küzdelme az igazságért és az elismerésért.
Palm Springs Filmfesztivál: Felhők mögött a Nap — Tibet szabadságharca. Ez a cím nemcsak a Tibet és Kína közti fél évszázados vitára vonatkozik, hanem arra a viszályra is, amely a tibetiek között keletkezett szeretett vezetőjük körül. E filmet látni alapvetően szükségesazok számára, akiket érdekel a hegyekkel borított terület sorsa és a Dalai Láma öröksége.

A dokumentumfilm Észak-Amerikai bemutatója a Palm Strings Nemzetközi Filmfesztiválon kevés reklámot kapott, miután kínai filmhatóságok követelték, hogy töröljék, majd, miután ez nem történt meg, visszavonták a fesztiválról a kínai filmeket. Ettől függetlenül a film azért figyelemreméltó, mert a tibeti történelemnek és maguknak a tibetieknek egy rendkívülien fontos egy  éves időszakát dolgozza fel, hiteles szereplőkkel, akik  - történészek, írók, aktivisták és nagy emberek - szenvedélyesek és mind száműzetésben élnek. Közülük a legjelentősebb a XIV. Dalai Láma, a 74 éves Tenzin Gyatso, aki szokatlan közelséget biztosított a filmesek számára. Látható ima közben, interjúk és a béke követeként a világban való utazásai közben.

 

Ritu Sarin és Tenzing Sonam rendezők húsz éve készítenek Tibetről szóló filmeket. Az utóbbi, aki egyben narrátor a ,,Felhők''-ben, maga is egy első generációs menekült, 1959-ben, a kínai megszállók elleni felkelés bukása és a Dalai Láma indiai száműzetése évében született. 2008-ban a filmkészítő páros lépést tartott a drámai eseményekkel: a kínai olimpiai játékok öndicsérő megnyitóünnepsége elleni tiltakozással és főként a legnagyobb tibeti felkeléssel 1959. óta.

Kiderül, hogy a Dalai Láma mint spirituális és mint politikai vezető mély dilemmát okoz neki és a népének. Egyes érvek szerint ezek összeférhetetlen szerepek, és ez ellen maga a vezető sem tiltakozik. Folytatva középutas politikáját - ez az a kompromisszumon alapuló politika, amelyet a késői 80-as években léptetett életbe, s melynek lényege, hogy politikai függetlenség helyett valódi kulturális autonómiára törekszik - szemei mély szomorúságról árulkodnak. Nemcsak hogy elutasítja és eltorzítva közli javaslatait a kínai kormány, hanem népének szenvedései sem csökkentek.

Ebben a sürgető környezetben, amikor meg kellene menteni egy veszélyeztetett életformát Kína ,,imperialista kulturális inváziójától'', ahogy a narrátor mondta, a Dalai Láma találkozása a világ vezetőivel vitatható hatékonyságúak. A filmben együtt nevet Károly herceggel, felszólal a német parlamentben, kínai újságírókkal beszél Seattle-ben. Noha az ő szimbolikus jelentősége nagy, aktivisták szerint ezt még jobban ki lehetne használni. Sokan szerették volna, ha például 2008-ban csatlakozik az Indián keresztül Tibetbe tartó menethez, ahhoz az egy hónapos tiltakozáshoz, amit a filmkészítők megindító módon nyomon követtek.

Ahogy minden elhúzódó emberi jogi harcnál, itt is sem könnyű feloldani a feszültséget az ideák és a politikai valóság között. Létezik egy tagadhatatlan pragmatizmus a tibeti vezetők körében: Kína biztosítani tudja azt a gazdasági fejlődést, amire Tibetnek olyan kétségbeejtő szüksége van. De akik elkötelezettek maradnak a függetlenség iránt, főként fiatal tibetiek, a globális egymásrautaltság eszméjét, akárhogy is illik a buddhista filozófiához, valóságtól elrugaszkodottnaklátják.

A jól elkészített film sokat hoz az alulbecsült Gustavo Santaolalla zenéjéből. De a fő zene a tibeti emberek hangja. Az, hogy a Dalai Láma milyen helyzetben hagyja őket, rejtély marad. De ha a kínai hatóságok továbbra is el akarják csendesíteni a filmkészítőket, nem kétséges, hogy bölcsen mondta: ,,Kína hatalmas, de nincs önbizalma.''
Helyszín: Palm Strings Nemzetközi Filmfesztivál
Produkció: White Crane film a Roland Films-szel és az Arch Communications-szal közösen készítve
Rendezte: Ritu Sarin, Tenzing Sonam
Forgatókönyvíró és narrátot: Tenzing Sonam
Gyártásvezetők: Francesca von Habsburg, Lavinia Currier
Producer: Ritu Sarin
Fényképezte: Graham Day, Jaimie Gramston, Stephen McCarthy
Zenéjét szerezte: Gustavo Santaolalla
Szerkesztők: Anupama Chandra, Mahadeb Shi, Tenzing Sonam
Időtartam:
79 perc
Sheri Linden

 



 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb