Fejfedőink nyomában

2011. szeptember 13. /barikad.hu/TibetPress

Már szkíta őseink kurgánsírjaiban találtak csúcsos süvegeket, sőt koronához hasonló tárgyakat. Az ősi fejfedők nemcsak páratlan értékűek, hanem a hozzájuk köthető hiedelmek is sokatmondóak számára.

Állatdíszek

A korai szibériai szkíta sírokban egyaránt találunk nemezre vagy posztóra varrt állatdíszeket, melyek egy-egy törzs szellemősére utaltak. Az ősi hiedelem szerint ugyanis a fejfedőben laktk a törzset védelmező szellemek. Vaddisznó, turul és griff madár képek és domborművek egyaránt feltűnnek a fejdíszeken. Ezek valószínűleg az előkelők kalapját vagy süvegét díszíthették. A magas csúcsdísz egyébként az előkelőségre utalt. A szkíta „kalapok” hasonlóságot mutatnak a híres ordoszi hun koronával, melyet szintén egy kalapra vagy süvegre erősítve hordtak. 

A diadémok kora

A régi szkíta kánasszonyok csúcsos fejdíszt viseltek, ahol a magasság rangjukra utalt. Az egyik legszebb csúcsos dísz a tuvai Arzsan királysírból került elő, de párját megtaláljuk az ukrajnai királyi szkíták leletei között. U. Erdenebat, mongol régész szerint ez a fajta fejfedő nem tűnt el nyomtalanul, hanem továbbélt a középkori mongol bogtagban, melyet Dzsingisz kán feleségei és rokonai hordtak. Egy másik előkelői női viselet a diadém volt, mely nemcsak a szkíta és szarmata, hanem a hun sírokból is szép számmal előkerült. Az ősi szkíta és hun női viselet a magyar női viseletben is megőrződött. Nálunk a legszebb pártákat, vagyis a diadémhoz hasonló pártákat az eladósorban lévő lányok hordtak. De néhány vidéken az asszonyi főkötők is felvették a versenyt a lányok ékeivel, hiszen azok is a társadalmi hovatartozásról árulkodtak.

Mai hagyományok

A fejfedő viseletet szinte mai napig babonák szabályozzák, mely az ősi szkíta hagyomány szerint a felső világgal áll kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az uralkodók koronáit és a kánasszonyok diadémjait nagy gonddal készítették el. Szinte mai napig élő hagyomány a szkíta-hun utódnépek között, hogy a kalapot csak magas helyre szabad tenni, a földre letenni tilos. Nem szabad belerúgni vagy éppen megtaposni. Régen fedetlen fővel járni nemcsak tiszteletlenség volt, hanem az azt jelentette: nemtelen emberrel van dolgunk. Akinek elvették a kalapját vagy a süvegét, azt megfosztották méltóságától. Nálunk Szent István törvénye kimondta, hogy a rangjuktól megfosztott embereknek még a haját is le kell vágni. A mongolok mai napig tiltják a kalapok, süvegek elcserélését. A másik méltóságjelet, az övet a férfik esküdt barátjuknak adhatták, de fejfedőket soha.