"Ez népírtás" - olimpiai bojkott készül a kínai elnyomás miatt?

2008. március 18./MTI/TibetPress

A kínai kormányfő szerint a Dalai Láma és köre szervezte meg és irányította a színfalak mögül a tibeti lázongásokat. Akárhogyan is, a Tibetben napok óta tartó utcai zavargások és tüntetések kínos helyzetbe hozzák a kínai kormányt. A Nepálra, sőt magára Kínára is átcsapó ember-jogi demonstrációk nyomán nemzetközi vita kezdődött arról: bojkottálják-e a nyári pekingi olimpiát?

Tibeti tüntetőket vett őrizetbe a rendőrség hétfőn New Yorkban, az ENSZ székházánál: a 21 embert - köztük két buddhista boncot - azt követőn vitték el, hogy az úttestre feküdve akadályozták a forgalmat, így tiltakozva a Tibetet sújtó kínai elnyomás miatt.

Az akció résztvevői tibeti zászlókba burkolózva feküdtek le az úttestre, több száz, békésen tüntető társuk előtt, s "ébresztőt" kiabálva kérték az ENSZ beavatkozását.

"Haladéktalan beavatkozásra kérjük a világszervezetet annak érdekében, hogy a kínai hatóságok fejezzék be a gyilkosságokat, oldják fel a kijárási tilalmat, engedjék el az őrizetbe vetteket, s tegyék lehetővé a külföldi újságíróknak a tibeti utazást'" - nyilatkozta egy New Yorkban működő tibeti szervezet elnöke. A tömeg népirtással vádolta a kínai vezetést, s az augusztusi pekingi olimpia bojkottjára szólított fel.

Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hét végén Tibet fővárosában, Lhaszában a rendfenntartó erők erőszakot alkalmaztak a tiltakozókkal szemben. A hatósági fellépésnek halálos áldozatai is voltak, hivatalos pekingi közlés szerint tíz, a tibeti emigráns kormány szerint viszont nyolcvan. Több embert őrizetbe vettek, köztük szerzeteseket.

"Tények és bizonyítékok"

"Elegendő számú tény, egy sor bizonyíték támasztja alá, hogy a dalai láma körüli klikk határozta el, szervezte meg és irányította a színfalak mögül ezt az incidenst" - mondta a miniszterelnök keddi pekingi sajtótájékoztatón a Tibet feletti kínai fennhatóság elleni, a múlt héten kitört zavargásokról.

A kínai kormányfő szavai szerint ez azt mutatja, hogy "nem egyéb, mint hazugság a dalai klikk folyamatosan hangoztatott állítása, amely szerint ők nem függetlenségre, pusztán békés párbeszédre törekednek". Ugyancsak hazugságnak nevezte a tibeti vezetőnek a "kulturális népirtásra" vonatkozó vádjait.

"Nemcsak arra vannak meg az eszközeink, hogy megvédjük a rendet és stabilitást Tibetben, de folytatnunk kell a társadalmi és gazdasági fejlődést, emelni minden tibeti kisebbség életszínvonalát, megóvni a tibeti kultúrát és közegét. Ez az álláspontunk nem változik" - mondta.

Ugyanakkor Ven Csiao-pao kijelentette: amennyiben a dalai láma lemond a függetlenségről, és Tibet ugyanúgy Kína elidegeníthetetlen része, mint Tajvan, akkor "ajtónk nyitva áll a vele való párbeszédhez".

A kínai miniszterelnök egy kérdésre válaszolva leszögezte: Kína nem kívánja erősíteni az ellenzékiekkel szembeni elnyomást a nyári olimpiai játékok előtt. Éppen kedden tartották ugyanis az egyik legismertebb ellenzéki személyiség, Hu Csia (Hu Jia) perét, akit "felforgató tevékenységgel" vádolnak és súlyos börtönbüntetésre számíthat. A bíróság azonban egyelőre még nem hozott ítéletet.

A 34 éves Hut tavaly tartóztatták le, miután többször is azt hangoztatta, hogy Peking nem tartotta tiszteletben az emberi jogok helyzetének javítására tett ígéreteit, amelyeknek fejében elnyerte az olimpia rendezési jogát. A vád elsősorban Hunak egy külföldön szerkesztett kínai nyelvű internetes honlapon megjelent cikkein alapul.

A legrosszabbkor jött a kormánynak

A Tibetben napok óta tartó utcai zavargások és tüntetések kényes dilemma elé állítják a kínai kormányt, amelynek "bizonyítványa" az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban amúgy sem makulátlan a nemzetközi közvélemény szemében.

Alig húsz évvel a pekingi Tienanmen téren tüntető diákokkal történt véres leszámolás után a hatalom aligha engedhet meg magának még egy vérfürdőt saját állampolgárai körében. Ezt már csak a bő négy hónap múlva kezdődő pekingi olimpia sem teszi lehetővé.

A játékokat Peking ugyanis egyfajta kirakatnak szánja, amely - a remélt fényes sportsikerek mellett - demonstrálni hivatott a feltörekvő ázsiai hatalom békés, barátságos, vendégszerető tulajdonságait. A tibeti lázadás brutális leverése a lehető leghatásosabb ellenpropagandája volna e szándéknak.

Ugyanakkor a tibeti (és már a szomszédos tartományokra is átterjedő) zavargások leszerelése tárgyalásos úton sem tűnik egyszerű feladatnak. Peking ugyanis az utóbbi években gyakorlatilag felégetett minden hidat a tibeti (tehát nem han-kínai) lakosság politikai képviselői felé. Azzal, hogy Tibet nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő vallási vezetőjét, a dalai lámát esküdt ellenségnek, egyfajta ördögnek kiáltotta ki, Peking maga tette lehetetlenné az évek óta lappangó s most nyíltan a felszínre tört konfliktus párbeszéd útján történő rendezését.

Maga a láma egyébként elutasítja a nyári pekingi olimpiai játékok esetleges nemzetközi bojkottját. A vallási vezető egy német lapnak hangsúlyozta: Tibet lakossága a kínai kormánnyal és nem a kínai néppel áll konfliktusban. S épp ezért a kínai népet nem szabad megfosztani az olimpia élvezetétől. "Az olimpiai játékok bojkottja nem jelent megoldást a fennálló konfliktusra" - jelentette ki.