Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Európai kisebbségvédelmi tanulmánykötetet mutattak be az Európai Parlamentben

2009. március 18./szerda/MTI/TibetPress

Kisebbségvédelmi tanulmánykötetet mutattak be szerda este az Európai Parlamentben (EP), Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének a szerkesztésében.

A Pro Minoritate Europae című, többnyelvű tanulmánykötet magyar nyelvű kiadásának díszbemutatója április végén lesz Budapesten.

A brüsszeli bemutatón jelen volt Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Marek Siwiec, az EP alelnöke, Hans Heinrich Hansen, a Népcsoportok Föderális Uniójának elnöke, valamint Joan I Mari Bernat katalán államtitkár.

A kötet a jelenleg Tabajdi által vezetett EP-munkacsoport, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára készült, és az európai kisebbségvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozik.

A csaknem 800 oldalas tanulmánykötet közel ötven szerzője közt található Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, Göncz Kinga külügyminiszter, Szili Katalin házelnök, Ján Figel EU-biztos, Glatz Ferenc volt akadémiai elnök, Christoph Pan, Gabriel N. Toggenburg, Bíró Gáspár és Kovács Péter kisebbségpolitikai szakértő, Gál Kinga, Szent-Iványi István, Olajos Péter, Bauer Edit, Schöpflin György, Sógor Csaba és Tőkés László európai parlamenti képviselő, Juhász Dóra festőművész.

A kötet átfogó képet ad az európai kisebbségvédelem kihívásairól, az egyes kisebbségeket ért jogsértésekről. A tanulmányok a horizontális kisebbségi jogi kérdésektől a baszkföldi és katalán autonómiaproblémán át az ausztriai és olaszországi szlovén, vagy éppen az észtországi és lettországi orosz kisebbség helyzetéig számos égető kisebbségvédelmi ügyet vizsgálnak. Külön fejezet foglalkozik a határon túli magyarok helyzetével, a nemzetpolitikai kihívásokkal. A walesi nyelv reneszánsza, az autonómia időszerű kérdései, a Nyugat-Balkán népcsoportközi feszültségei, a tibeti autonómia, a franciaországi "társnemzetek" helyzete mind a kötet kiemelt témai közé tartoznak.

Tabajdi szerint az Európai Uniónak szembesülnie kell azzal a legfőbb ellentmondással, hogy a kontinens egyetlen valódi integrációs szervezeteként, legnagyobb súlyú intézményeként nem rendelkezik jogilag kötelező érvényű kisebbségvédelmi normarendszerrel és ellenőrző mechanizmussal. A kibővített Európai Unió lakosságának hozzávetőleg 8 százalékát kitevő történelmi nemzeti kisebbségek és a 6,5 százalékát kitevő bevándorló kisebbségi közösségek problémája az Európai Unió egyik legnagyobb kihívása. A történelmi nemzeti kisebbségek mely követelései tekinthetőek legitimnek az Európai Unió - sosem tisztázott és nem kodifikált - politikai "normái", "elvárásai" szempontjából? Milyen nemzetközi fórum, milyen rendező elvek alapján ítélkezik, ítélkezhet a kisebbségi törekvések, igények legitimitásának kérdéseiben? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a tanulmánykötet.

A könyvbemutató a kisebbségügyi munkacsoportnak az öt éves EP-ciklust lezáró ülésével kapcsolódott össze. A Tabajdi által vezetett testületnek ez volt kereken az ötvenedik ülése, ami más szakosított intergroupokénál jóval intenzívebb munkára utal. Az MSZP EP-delegációvezetője magyar újságírók előtt hangsúlyozta: a kisebbségvédelmi tevékenységgel foglalkozni kell majd az új összetételű EP-ben is, mert az, hogy a 80 ezer oldalas uniós joganyagban a lisszaboni szerződés elfogadása esetén már lesz egy utalásszerű félmondat a kisebbségekhez tartozó egyének jogainak kötelező tiszteletben tartására, még csak az első kis lépést jelenti.

Az ülésen szintén jelen volt Szent-Iványi István liberális EP-képviselő kifejtette: az EU-csatlakozást számos várakozás előzte meg, és ezek egyike volt az, hogy Magyarország és szomszédai európai uniós tagságával a külhoni magyarok helyzete jelentősen megváltozik, a kisebbségi létből fakadó nehézségek érzékelhetően enyhülnek, középtávon akár el is tűnnek.

"Csaknem öt éves uniós tagságunkra visszatekintve azt mondhatjuk, hogy ezek a várakozások csak kis részben teljesültek, mégsem voltak teljesen alaptalanok" - értékelte az eddigi utat.


"A hagyományos nemzeti kisebbségek európai parlamenti munkacsoportja az elmúlt négy és fél évben a maga eszközeivel nagyon sokat tett a helyzet javulásáért, és azért, hogy kezdeti várakozásainkat az Európai Unióval szemben ma se kelljen feladnunk" - fogalmazott Szent-Iványi.




Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb