Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

EU biztos vs. Göncz Kinga külügyminiszter

2009. január 16./péntek/Free Tibet Blog/TibetPress

Egy cseppnyi betekintés abba, miként működik a magyar nagypolitika, legalábbis külpolitikai téren. A következő beszélgetés a parlament Európai Ügyek Bizottsága ülésén hangzott el, Göncz Kinga külügyminiszter éves meghallgatásán (2008.12.09). Aki kérdez, Ékes József, a bizottság tagja, és nem mellékesen a parlamenti Tibet-csoport elnöke. Aki válaszol, a magyar külügyminiszter. Természetesen kizárólag a Tibetet, Tajvant és Kínát érintő részekből szemezgettünk.

Érdekes, hogy a magyar diplomácia vezetője „adminisztratív problémának” nevezte azt a kormányrendeletet, amely nem ismerte el az Indiában elő tibeti menekültek személyazonosító és úti okmányait. Az ügyet tavaly ősszel a Free Tibet Blog és a Magyar Hírlap hozta nyilvánosságra, az ezt követően kialakult hazai és nemzetközi felháborodás hatására a kormány módosította a rendeletet.

“ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Szeretnék még két olyan kérdést feltenni, ami azt hiszem, túlnő az Európai Unió és az európai tagországok kérdésén. a kínai és magyarországi külpolitika kérdése, és ebből adódóan a kínai, tajvani viszony kérdése, magyarországi megítélése, hiszen az elmúlt időszakban egy olyan elnöke lett Tajvannak, aki törekszik arra, hogy valóban a két sziget között tulajdonképpen a viszony rendeződjön. Számos lépés történt. A magyar külpolitikát is egy kicsit ebből a szempontból át kellene alakítani, gazdasági szempontból, tudományos szempontból, hiszen Tajvan a világ 16 legfejlettebb országa közé tartozik, és ugyanilyen kérdés Tibet kérdése, ami a parlament előtt is volt, ötpárti egyeztetéssel indult.
Nekünk sokkal határozottabban kellene az ENSZ emberi jogi alapokmányaira visszahivatkozva, esetlegesen azokat a kinyilatkozásainkat megtenni, amely adott esetben nem ellentétes a nagy Kína politikájával, de mégis az emberi jogi aspektusból megpróbálja kellőképpen kezelni, hiszen Magyarország egy szuverén ország, az Európai Unió tagja, és azt hiszem, az Európai Unión belül is a gazdasági, emberi jogi kérdések elsőrangú szerepet töltenek be.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek izgalmas kérdések. Miniszter asszony!

DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Köszönöm szépen. Kína, Tajvan, Tibet. Tajvan-ügyben így van, elindult egy közeledés Kína és Tajvan között. Magyarország is intenzíven kapcsolatban van Tajvannal, nemrég volt egy magas szintű látogatás is. Mi az egy Kína elvet valljuk, ami nagyon fontos a kínai kapcsolataink szempontjából.
Tibet egy érzékenyebb kérdés. Azt lehet tudni, hogy az, hogy esély volt arra, hogy egy találkozó létrejöhet a Dalai Láma és az Európai Unió vezetői között - akik nem egy ülésen vettek részt, de egy városban voltak -, elegendő volt arra, hogy Kína lemondja az Európai Unió és Kína csúcstalálkozóját, tehát ez egy rendkívül érzékeny kérdés. Azt is lehet látni, hogy Kínának a pénzügyi válság folyamán nagyon erősen megnőtt a szerepe mint egy olyan országnak, ahol a tényleges termelés nagy része folyik, illetőleg, amely olyan pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, amely nagyon fontos a világ többi része számára, és ez nyilvánvalóan egy érdekérvényesítési lehetőséget is ad Kínának. Ez tehát egy érzékeny kérdés.

Ami utat Magyarország választ, egyrészt az, hogy az európai uniós keretekben mi azt szorgalmaztuk, hogy legyen egy párbeszéd a Dalai Láma, illetőleg a tibeti vezetés, valamint a kínai vezetés között, másrészről pedig elkezdtünk egy emberi jogi párbeszédet Kínával, ami hangsúlyozottan párbeszéd, tehát elmondjuk, hogy a demokratikus intézményrendszer kialakulása Magyarországon hogy nézett ki, lehetőséget adva arra, hogy Kína mérlegelje, hogy mi az a modell, amit szeretne maga is bevezetni. Azt hiszem, hogy erről volt szó részletesebben is, hogy mi, hogyan zajlik ez ügyben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Nem kérek már utána választ, mert nincs értelme, azt hiszem, mindannyian tudjuk és jól látjuk a dolgokat.
Azért is hoztam fel Tajvant és Tibetet, mert mind a két baráti társaságnak vagyok az elnöke. Úgy érzem, hogy amikor a tajvanit elkezdtük, akkor sokkal feszültebb volt a helyzet. De ma már látjuk és érezzük, talán a baráti társaság is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország között nem azt mondom, hogy eget rengetően lehet dolgokat csinálni, de biztosan hozzájárult.

Tehát azt szeretném kérni, hogy ha ilyen baráti társaságok működnek, akkor ne az ellenkezés akadályozzon bizonyos lépéseket a külügyi részről. Ezt majd négyszemközt esetleg megbeszéljük. És Tibet esetében sem biztos, hogy az egy helyes lépés, ha egy tibeti polgár mondjuk Magyarországon nem kapja meg a vízumot és nem tud belépni Magyarországra. De nem kérek rá választ egyébként. Köszönöm.

ELNÖK: Kíván válaszolni?
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Emlékszem a történetre, ez felmerült a külügyi bizottságban, végül megkapta. Tehát mire odakerültek, valami adminisztratív probléma volt vele, de aztán ez rendben volt. Csak ennyit mondanék.”

A kiemelt szöveget olvasva az is kiderül, hogy ha a novemberi Sarkozy- Dalai Láma találkozó idején éppen Magyarország lett volna az EU soros elnöke, (akkor Franciaország volt, jelenleg Csehország) akkor az MSZP-s vezetés semmilyen szinten nem vállalta volna fel a tibeti vezetőt, mivel Tibet Kína számára “rendkívül érzékeny kérdés“. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormánypárt nem hajlandó tudomásul venni, hogy az EU az olimpia után -látva, hogy semmilyen szinten nem javult az emberi jogi helyzet, sőt- irányt váltott, ezt mutatja, hogy az EU legfontosabb emberi jogi díját, a Szaharov-díjat a börtönben ülő kínai emberi jogi aktivista, Hu Jia kapta, hogy december 4-én a Dalai Láma felszólalt az Európa Parlamentben, ezt mutatja Hans-Gert Pöttering, EP elnök minden felszólalása, Csehország, Lengyelország kiállása a Tibet ügy mellett, a már említett Sarkozy- Dalai Láma találkozó, és valószínűleg nem ér véget a sor, mert márciusban újabb szimpátia tüntetések várhatók az utca szintjén, és a magas politika szintjén is. Nem azzal van a baj, hogy az MSZP-nek fontos a gazdasági kapcsolat Kínával, hanem az, hogy hogy ezt a relációt ugyanabban a primitív dimenzióban képzelik el, mint ami anno létezett a magyar kommunista elvtársak (”mi mind a nagy Sztalin tanítványai vagyunk“), és az idelátogató magas rangú szovjet delegációk között. Mondjuk ebben nőttek fel, nincs ezen mit csodálkozni. És az MSZP és a Kínai Kommunista Párt közötti emberi jogi párbeszédet is szívesen közzé tenném…
Nem szeretünk belpolitizálni ezen a honlapon, de ki kell mondani - ha valaki esetleg nem látná- hogy az MSZP a maga eszközeivel minden tőle telhetőt megtesz, hogy ebben az országban a Tibet-ügyet a partvonalon túlra szorítsa. Ha kitekintünk országunk határain túlra, -és ezen a honlapon ezt tesszük már nyolc hónapja- akkor azt láthatjuk, hogy Tibet-ügye az egy létező téma; nem pár ember magánügye, hanem egy több szálon futó történet. A parlamenti Tibet-csoport azért fontos, mert egy újabb frontot nyitott, és akármennyire csak 2 hónapja létezik - befolyásos hazai társadalmi szervezetek, alapítványok, civil kezdeményezések híján- ebben a négypárti (jelenleg) ellenzéki csoportban van a legnagyobb lehetőség.
“Vörös fényt, az nyugtatja!” - hangzott el a nosztalgikus underground-munkásőrök szájából a Csapd le csacsi című filmben. Minket inkább idegesít a vörös fény.



Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb