A Dalai Láma követének látogatásáról már értesülhettetek, hiszen összegyűjtöttünk jó pár olyan cikket, ami Tseten Samdup (képünkön) budapesti vizitjéről szólt. Mivel az a megtiszteltetés érte a Free Tibet Blog szerkesztőit, hogy bennünket kért fel a háromnapos látogatás programjának összeállításával, közeli szemtanúkként most szeretnénk néhány olyan pillanatról beszámolni, amelyek a hivatalos tudósításokból kimaradtak.

„Balog Zoltán szerint napirendre kerülhet Tibet ügye az emberi jogi bizottságban.”

Valami megmozdult
Annak ellenére, hogy tavaly a márciusi események alkalmával a Dalai Láma követének látogatása aktuálisabb volt, a sajtó érdeklődése így is igen erős volt. Amikor a tavalyi látogatásra próbáltam rákeresni a neten, alig pár találatot dobott ki a gugli, idén már jobb volt a helyzet. Annak ellenére, hogy a belpolitikai helyzet kezd úgy kinézni, mint Zimbabwéban, mind az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elnöke, mind a külügyi bizottság elnöke vállalta a találkozót. Szóba került a jelenlegi tibeti helyzet, a Dalai Láma látogatása, az itt élő maroknyi tibeti menekült rendezetlen jogi státusza. Valami megmozdult, vagy legalábbis úgy tűnt

„Ceten Szamdup szerint Magyarország nagyon fontos szerepet játszhat Tibet megsegítésében. Az állampolgárok kérhetik parlamenti képviselőiket, hogy támogassák a tibeti ügyet, kérve Kínát, hogy változtassa meg Tibet-politikáját.”

 Szemtől szemben a Tibet-csoporttal
Bár az Ékes József vezette parlamenti Tibet-csoport (PTCS) két tagjával már olvashattatok interjút, sajnos más tagokkal nem sikerült felvennünk a kapcsolatot, nem feltétlenül az ő hibájukból, egyszerűen nem működtek a csatornák. Nem mi voltunk az egyetlenek. Tseten Samdup látogatása megtörte a jeget, és egy asztalnál összesen hét PTCS tag is helyet foglalt. Nem ez volt a legdurvább: a csoport négy párt tagjaiból áll össze és minden párt képviseltette magát. Amikor egy parlamenti ülés mostanában leginkább a zulu háború egyik ütközetére hasonlít, az emberi jogok, és a tibeti-magyar kapcsolatok egy asztalhoz ültetik a politikai riválisokat. Tudom, jelenleg ez nem vonatkozik az MSZP-re, de ki tudja, mit hoz a jövő? Gyurcsány sincs már, és ennek biztosan nem örülnek a kínai nagykövetségen. Az Egyesült Királyság parlamentjének Tibet-csoportjában több a bal oldali (labour), mint a konzervatív tag.
Minden párt képviselteti magát, 21 tagjuk van, benne 4 lorddal, és egy bárónővel. Na jó, nem ez a fontos, inkább az, hogy rendszeres, és hatékony kapcsolatot alakítottak ki emberi jogi szervezetekkel, meg Tibet aktivistákkal. Néhány aktívabb tagjuk Dharamszalába szervez utazásokat, és ilyenek. De erről majd máskor. Ami a legfontosabb, úgy tűnt a parlamenti Tibet csoport tagjai valóban elkötelezettek az emberi jogok és Tibet ügye iránt, és készek arra, hogy a találkozón felmerült témákban- Tibet-határozat, menekültek jogi státsuza- latba vessék befolyásukat.
Ha bárki amiatt aggódna, hogy esetleg a Tibet-csoportra fordított energiák miatt a képviselők nem tudják majd megfelelő odafigyeléssel tolni az ország szekerét, akkor nem árt tudni, hogy a világ három legerősebb gazdaságából kettő nagyon aktív parlamenti Tibet-egységgel bír, szóval nem ezen fog múlni.

Jön-e a Dalai Láma?
Kedd este az Antall József Alapítvány szervezésében létrejött „Nagykövetek klubja” látta vendégül a nagykövetet. Egy héttel korábban a belga nagykövet, előtte pedig egy volt amerikai szenátor tartott előadást az egybegyűlteknek. Breitner Igor, az est házigazdája és szervezője a beszélgetés után elmondta, hogy örömmel látta, hogy megtelt az előadó, hiszen a legutóbbi eseményen ez például nem jött össze. A Dalai Láma esetleges látogatásával kapcsolatban Tseten Samdup több egyeztetést is folytatott, de mivel ő maga sem nyilatkozott túl bőbeszédűen a sajtónak, ezért részünkről sem lenne fair locsogni, egyrészt mert a lényeget elmondta, vagyis hogy az esélyek egy jövő évi látogatásra nagyon jók, másrészt ennél többet mi sem nagyon tudunk mondani. Tőkés László révén Erdélybe is érvényes meghívással bír a Dalai Láma, ezzel dharamszálai irodája is tisztában van. Ha lesz bármilyen konkrétum a közeljövőben, az elsők között fogunk beszámolni róla.

A fordulat éve?
A 2008-as esztendő nem alakult jól Tibet és Magyarország kapcsolatát illetően. Márciustól kezdve az év során több alkalommal dobták vissza a Tibet határozatot, egyre szánalmasabb módszerekhez folyamodva. Augusztusban derült ki, hogy egy megváltoztatott rendelet értelmében száműzetésben élő tibetiek nem léphetnek Magyarország területére. Májusban egy száz fős kínai küldöttség látogatásakor letartóztattak néhány békés, alkotmányos jogaikkal élő tüntetőt, csak hogy ne kerüljenek a magas rangú küldöttség szeme elé. A kormánypárt egész évben Kínának pucsított kezdve Dobolyi Alexandrával, aki az Európa Parlamentből szólalt fel a Tibet-határozat ellen, Havril Andrással folytatva a sort, aki azért lobbizott országunk nevében, hogy szüntessék meg a Kína elleni fegyverembargót, és aztán ott volt Gyurcsány Ferenc (volt miniszterelnök), aki mindent megtett, hogy országunk Kína közép-európai gazdasági, kereskedelmi és kulturális bázisa legyen, közben olyanokat mondva, hogy mi az átlagnál jobban értjük Kínát, meg egyazon értékeket vallunk vele.

2009 más lehet
A Tibet csoport munkájának köszönhetően ismét napirendre kerülhet a Tibet-határozat, jövőre pedig érkezhet a Dalai Láma, a világ jelenlegi legkomolyabb erkölcsi tekintélye. És mindez nem Kína ellen megy. Az emberi jogok melletti kiállás kötelesség a nemzetközi közösség számára. Kína felszólítása, hogy folytassa a párbeszédet a Dalai Lámával szintúgy, hiszen ez a lehető legjobb esély lenne Peking számára, hogy békésen rendezze a helyzetet Tibetben. Tessék megnézni mint csinál az EP-ben Hans-Gert Pöttering, és Thomas Mann, vagy hogyan dolgozott az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága. És ez az uniós irányvonal is, bocsánatot kérek. Olyan volt kommunista államok, mint Csehország, vagy Lengyelország az emberi jogok védelmére, a közös múlt miatti szolidaritásra hivatkozva már a tavalyi év elején megalakították Tibetet támogató csoportjaikat, a cseh képviselők tavaly novemberben Prágában fogadhatták a Dalai Lámát. Egy határozat elfogadásával, egy jól működő Tibet-csoporttal- és egy jövő évi Dalai Láma látogatással- Magyarország felkerülhet a térképre.

Utóirat
A Dalai Láma nagykövetétől szerda délben vettünk búcsút, egy óra múlva indult a reptérre. Fél egykor a Voice of America riportere kereste Washingtonból telefonon, de már nem tudtam adni. A munkahelyemre beérve küldtem neki egy emailt, hogy jelezzem, keresték. Tseten Samdup négy óra múlva emailben jelentkezett egy svájci belföldi vonatról, hogy elnézést kérjen, amiért nem tudott korábban reagálni, de nagyon elfoglalt, mivel a kínai hatóságok halálra ítéltek négy tibetit.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: