Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

EP közlemény Tibet ügyben

2010 március 25. /Free Tibet blog/Tibet Press

Tőkés László EP képviselő sajtóirodájának közleménye.

K Ö Z L E M É N Y

Az Európai Parlament miniplenárisának ülésén, 2010. március 24-én, szerdán délután a képviselők az Európai Bizottság (EB) képviselőivel vitatták meg a tibeti helyzetet. Az ennek nyomán kibocsátandó EB-Nyilatkozat a kínai megszállás elleni tibeti népfelkelés 51. évfordulójára tekint vissza (1959. március 10.).

Mint ismeretes, az Európai Közösség Parlamentje, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok „hivatásos” védelmezője nagy figyelemmel kíséri és támogatja a tibeti nép kulturális és vallási önazonosságáért folytatott békés küzdelmét. Ennek megfelelően, már több ízben, ismételten felszólította Kínát, hogy teljesítse az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozó vállalásait és nemzetközi kötelezettségeit, és vessen véget a legutóbb 2008-ban, a pekingi olimpiát megelőzően tetőzött terrornak és elnyomásnak, amellyel az ősi tibeti népet és bekebelezett országát sújtja.

A vita bevezetéseképpen Maros Sefcovic illetékes európai biztos a stratégiai fontosságú kínai partnerség viszonylatában Tibet ügyét a komoly aggodalmakra okot adó, ún. kényes kérdések közé sorolta. Szokványos diplomáciai megfogalmazással szólva, a kínai–tibeti tárgyalások folytatása, a párbeszéd és a békés rendezés mellett foglalt állást.

Laima Andrikiene néppárti litván képviselőnő – és vele együtt sokan mások – élesen bírálták a spanyol elnökségnek, valamint az Európai Tanácsnak, legfőképpen pedig Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek a rendkívülien fontos ügy megvitatásáról való távolmaradását. A bírálók joggal érezhették úgy, hogy a hiányzók magatartása az EU kitüntetett gazdasági partnere iránti viszonyulásának felemás, képmutató voltát tükrözi.

Niccolo Rinaldi olasz liberális képviselő Dávid és Góliát erőviszonyához hasonlította Tibet és Kína kapcsolatát, melyben Európa legjobb szándékai ellenére semmi változás nem mutatkozik.

Heidi Hautala, a finnországi zöldek jeles képviselője, a DROI – emberi jogi bizottság elnöke a távolmaradó európai intézményi vezetőket szintén kemény kritikában részeltette. Határozottan védelmébe vette a Dalai Lámát, akit – véleménye szerint – a kínai kommunisták teljesen alaptalanul bélyegeznek „veszélyes szeparatistának”. Az Európai Uniót bátor kiállásra szólítva fel, Barack Obama amerikai elnököt állította példának, aki – Kína heves tiltakozása ellenére – ez év elején hivatalában fogadta a Dalai Lámát.

Tunne Kelam, az észtországi rendszerváltozás kiemelkedő képviselője tényleges párbeszédet és valódi autonómiát sürgetett. Hautala képviselőasszonyhoz kapcsolódva, Catherine Ashton EU-főképviselő találkozását szorgalmazta a tibeti vallási vezetővel.

A felszólalóknak szinte mindegyike kemény szavakkal ostorozta és kulturális népirtással vádolta az elnyomó kínai rezsimet.

Cristian Preda román néppárti képviselő az eddigi, kevéssé hatékony emberi jogi párbeszéd politikájának a felülvizsgálatát sürgette.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő véleménye szerint Tibet ügyében tartós megoldást csak az autonómia jelenthet.

Tőkés László erdélyi képviselőnk a tibeti népfelkelés félszázados évfordulójáról emlékezett meg, amikor is a Dalai Lámát, 80 ezer hívével egyetemben elüldözték országából. „Népe valódi autonómiájáért való következetes és állhatatos kiállása, valamint a demokráciáért folytatott erőszakmentes küzdelme révén, azóta a Dalai Láma szolgálata példaértékűvé nőtt a világ szemében” – mondotta. „Romániában élő kisebbségi magyarként” mély együttérzéssel jelentette ki, hogy: „Nekünk, európaiaknak példát kell vennünk a Dalai Lámától, aki nem csupán saját népének a jogaiért, hanem valamennyi elnyomott nép szabadságáért síkra száll. Őszentsége nemrégen a Hszincsiang-tartománybéli ujgurok mellé állott. Hasonlóképpen, több más üldözött ellenzékivel egyetemben, Ang Szán Szú Csí burmai politikusasszonyt is támogatásában részesíti” – hívta fel a figyelmet Tőkés László.

Szinte valamennyi felszólaló egységesen követelte, hogy az Európai Unió különleges képviselőt nevezzen ki a tibetiek ügyének képviseletére. Oreste Rossi olasz jobboldali képviselő tényfeltáró bizottság kiküldését indítványozta.

Tunne Kelam fájdalmas megállapítása nem egy európai kisebbségi közösségre is ráillik: – a tibetiek – „kisebbséggé váltak saját hazájukban”.

Maros Sefkovic európai biztos zárókövetkeztetései – az elhangzottakhoz képest – semmitmondóak és erőtelenek voltak. Ennek ellenére mi, erdélyi magyarok és székely-magyarok keserű rosszérzéssel állapíthatjuk meg, hogy miközben a „demokratikus” román hatalom még szóbaállni sem hajlandó velünk az autonómia ügyében, sőt a hatalomban részes RMDSZ is megválogatja, hogy mely magyar partnerrel ül tárgyalóasztalhoz – ezzel szemben a kínai kommunisták és a Dalai Láma képviselői már a következő tárgyalási fordulót illetően is megegyezésre jutottak. Románia „Tibetjének” tehát még van mit bepótolnia a Dalai Láma országához képest. És valós esélye is van erre, hiszen nálunk a kommunizmus helyét már régóta az európai demokrácia foglalta el…

Brüsszel, 2010. március 25.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb